Fiktív diákokkal csalt el több mint 40 millió forintot egy oktatási cég vezetője

Fiktív tanulók után vettek fel állami támogatást egy nonprofit szervezeten keresztül – több mint 43 millió forintos kár érhette az államot. A Szegedi Járásbíróságon indult meg a büntetőeljárás.

  • Eduline/MTI

Szerdán megkezdődött a Szegedi Járásbíróságon annak az 51 éves nőnek a pere, aki a vád szerint éveken keresztül felnőttoktatási intézményeket irányított, és jogosulatlanul igényelt állami normatívát nem létező diákok után – írja az MTI.

Már az átvétel napján eladta gyereke iskolai laptopját egy szülő

A vádirat szerint a nő korábban eltiltás alatt állt, mégis ténylegesen ő vezette azt a nonprofit céget, amely 2016 és 2019 között több felnőttoktatási intézményt tartott fenn. A tanulók létszámát a köznevelési információs rendszerbe valótlanul rögzítették, így az államkincstártól több mint 43 millió forint támogatást igényeltek jogtalanul.

A cég ügyvezetője formálisan a nő lánya volt, aki a bíróság előtt elismerte, hogy anyja utasítására írta alá a fiktív adatokat tartalmazó dokumentumokat, anélkül, hogy azok valódiságát ellenőrizte volna. A bíróság őt már jogerősen elítélte: 800 ezer forint pénzbüntetést kapott, és három évre eltiltották attól, hogy gazdálkodó szervezet vezetője lehessen.

A cégvezető nő ellen üzletszerűen elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emeltek vádat. Az ügyészség öt év börtönbüntetést és 600 ezer forint pénzbüntetést kért a vádlott asszonyra abban az esetben, ha beismeri bűnösségét – ezt azonban visszautasította, így az ügyben tárgyaláson döntenek majd.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.