Nehéz helyzetbe került a Budapesti Metropolitan Egyetem

Az MNB alapítványaihoz köthető cégek pénzügyi gondjai a METU-ra is hatással lehetnek.

A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) sorsa bizonytalanná vált, miután az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése rávilágított a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványaihoz köthető cégek problémáira. Az egyetem 2021-ben az MNB érdekkörébe került, ami akkor még stabilitást ígért. A tulajdonosi lánc a PADME alapítványon, az Optima Befektetési Zrt.-n, valamint a Közép-Európa Alfa Holdingon keresztül vezet a METU-hoz - írja a hvg360.

Az ÁSZ szerint az Optima pénzügyi gondokkal küzd, és "egy időben fizetési problémák miatt pénz helyett a Metut ajánlotta fel a kecskeméti Neumann János Egyetem mögött álló alapítvány által lejegyzett Optima-kötvények fejében."

Bár ez az ötlet lekerült a napirendről, de aggodalomra adhat okot, hogy a magántőkealap kezelését egy magáncégre, a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.-re bízták, amely maga sem tartja megbízhatónak az alapot.

A Metu irányítása az MNB köréhez tartozó személyek kezébe került, köztük Dubéczi Zoltán, Czene Gréta és Kucsera Tamás Gergely is fontos szerepeket töltöttek be. Az egyetem vezetésében sorozatos személycserék történtek: új rektort és vezérigazgatót neveztek ki, több oktatót eltávolítottak, helyükre Fidesz-közeli személyek kerültek.

Czene Gréta 2024-ben elnök-vezérigazgató lett, és új rektort keresett. A nemzetközi pályázat nyertese Kucsera Tamás Gergely lett, aki egyébként korábban dolgozott a Magyar Művészeti Akadémia főtitkáraként, a Magyar Tudományos Akadémia illetve a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadójaként.

A jelenlegi vezetés feladata lenne visszanyerni az egyetemi közösség bizalmát, miközben az MNB jövőbeni szerepvállalása is kétséges. Felmerült az is, hogy a Neumann János Egyetemmel való összeolvadás jelenthetne megoldást, de ehhez előbb a kecskeméti intézménynél is rendezni kellene a bizonytalan viszonyokat.

A teljes cikket a hvg360-on tudjátok elolvasni.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.