Az egyetem sportegyesülete már 2019 óta rendelkezik e-sport-szakosztállyal.
Együttműködési megállapodást kötött a győri Széchenyi István Egyetem és a Budapesti Honvéd Sportegyesület, így a klub egyebek mellett az egyetemi e-sport-oktatáshoz és -csapatfejlesztéshez nyújt majd szakmai segítséget – írja az egyetem.
Az elmúlt pár évben több egyetemen is terítékre került az e-sport, a Széchenyi István Egyetem Sportegyesülete pedig már 2019 óta rendelkezik e-sport-szakosztállyal. A Budapesti Honvéd SE a szabadidő-szakosztályán belül működtet e-sport-szakágat. A Lenovo Legion Honvéd Esport Akadémia 2018-ban indult el a magyarországi gamer közösség fejlődni vágyó tagjai számára.
ELTE, BME, Metropolitan: taroltak a fővárosi egyetemek a hazai e-sport bajnokságon.
A megállapodás alapján közösen szeretnék előmozdítani az e-sport és a sporttudományi terület hazai fejlődését. Az így kitűzött célok elérését többek között rendezvények szervezésével és népszerűsítésével, illetve egyéni tehetséggondozással akarják majd segíteni.
Tudtátok, hogy létezik egyetemi e-sport kupa?
Annak érdekében, hogy képet kapjunk az e-sport népszerűségéről, érdemes megjegyezni, hogy 2024-ben már a harmadik alkalommal rendezték meg a Magyar E-sport Szövetség által létrehozott K&H Egyetemi E-sport Kupa döntőjét, amin a magyar egyetemisták és főiskolások különböző videójátékokban mérhették össze tudásukat.
Pluszpontok a felvételin
Három furcsa többletpont a 2025-ös egyetemi felvételin.
Egyes egyetemeken az idei felsőoktatási felvételin is jár intézményi pont bizonyos e-sport eredményekért. Az Óbudai Egyetemen az országos e-Sport bajnokságon történő részvétel után 3 pont, nemzetközi verseny esetében 5 pont jár. Dobogós eredményért az előbbi esetben 10 pont, az utóbbinál pedig 20 többletpontot lehet szerezni.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
