Bőkezűen osztogatja a tandíjmentességet az egyik legpatinásabb elitegyetem.
Tandíjmentessé tenné a kurzusait a Harvard azoknak a diákoknak, akiknek a családja évi 200 000 dollárnál, azaz átszámítva körülbelül 77 millió forintnál kevesebbet keres - írja a CNN.
A lap szerint ez az amerikai társadalom 86 százalékát érinti. Az átlagkereset ugyanis az országban évi 85 ezer dollár, körülbelül 33 millió forint.Az intézkedés azt követően jött, hogy az amerikai legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek találta és megtiltotta, hogy a felvételi eljárás során a jelentkezőket faji alapon megkülönböztessék. Ahogy arról ugyanis már az Eduline-on is beszámoltunk; a Borostyán-ligás egyetemeken előfordult, hogy a felvételi eljárásban a színesbőrű hallgatókat előnyben részesítették.Az egyetem honlapján publikált közlemény szerint a Harvard tandíjkedvezményekkel törekedne a hallgatók diverzitásának bővítésére. Amellett, hogy a kevesebb mint 200 ezer dollárt keresők ingyen tanulhatnak, az évi 100 ezer dollár alatti bevételű családok tehetséges gyerekeinek minden más költséget, azaz a lakhatást és az étkezést is fizetik.Az intézkedés az őszi félévben lép életbe.Hasonlókról döntött egyébként korábban az MIT és a UPenn is.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
