Egy kisebb vidéki panel árából tanulhatnak a hallgatók egy olyan képzésen, melynek elindítását nem támogatta a MAB

4,3 millió forintot kell fizetnie a hallgatóknak félévente, ha a Milton Friedman Egyetemen akarnak pilótának tanulni.

Gondban lehetnek a Milton Friedman Egyetem repülőmérnöki hallgatói, miután kiderült, hogy a képzésük elindítását korábban nem is támogatta a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) -írja a 444.hu.

Az egyetem egyik hallgatója szúrta ki azt a még 2022-ben megjelent határozatot, mely szerint az MAB Testülete „nem támogatja a repülőmérnöki alapképzési szak indítását a Milton Friedman Egyetemen.”

Az alapképzést nem is olyan rég, 2023-ban indították el, ahol a hallgatók 7 félév alatt hivatásos pilóta szakképzettséget szerezhetnek. A nappali képzés csak önköltséges formában érhető el, ennek összköltsége pedig 30.100.000 forint.

Ebből a pénzből már kijön egy kisebb vidéki panellakás is, így elvárható lenne, hogy a szak elvégzése után a munkában való elhelyezkedés szinte biztos legyen. A határozat miatt – amelyről a lap tudomása szerint az egyetem semmilyen módon nem tájékoztatta a felvételizőket – most komolyan aggódnak a hallgatók a jövőjükkel kapcsolatban.

A 444 kigyűjtött pár komoly problémát, amelyeket az MAB határozatában lehet olvasni:

  • a hallgatók úgy vezetnek repülőgépet, hogy a repüléshez kapcsolódó legfontosabb elméleti alapozást nem sajátították el;
  • a képzésbe bevonni tervezett oktatók oktatói és kutatói tapasztalata, tudományos minősítettsége, szakmai kompetenciája nem megfelelő;
  • az oktatói kör szaktárgyi jártassága, gyakorlata, tudományos aktivitása és eredményessége, az oktatók alkalmazási feltételei nem adnak megfelelő hátteret a szak oktatásához.

A diákok a határozatot akkor találták meg, mikor azt próbálták megtudni, hogyan mehetnének át másik intézmény hasonló szakára, ugyanis elégedetlenek a jelenlegi óráikkal.

A képzésről szóló MAB Testületi határoztot ide kattintva tudjátok megnézni.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.