Meddig kérhetek passziválást, ha már elkezdődött a félév?

A passziváltatást a legtöbb egyetemen a Neptun rendszerén keresztül tudjátok megtenni.

A felsőoktatási intézmény szabályzatának megfelelően a félév kezdete után legfeljebb egy hónapon belül, de legkésőbb október 14-ig vagy március 14-ig visszavonhatjátok a bejelentkezést, illetve a beiratkozást követően eddig az időpontig kérhetitek a tanulmányaitok szüneteltetését – írja az Oktatási Hivatal.

A felsőoktatási intézmény a hallgató kérésére engedélyezheti a hallgatói jogviszony szüneteltetését a már megkezdett képzési időszak végéig, az adott képzési időszakra vonatkozóan, feltéve, ha a hallgató önhibáján kívül – például szülés, baleset, betegség vagy más váratlan körülmény miatt – nem tudja teljesíteni hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségeit.

A passziváltatást a legtöbb egyetemen a Neptun rendszerén keresztül tudjátok megtenni: az Ügyintézés/Beiratkozás, Bejelentkezés menüpontban.

Halasztás esetén az adott félévre ideiglenesen megszűnik a hallgatói jogviszonyotok az egyetemmel, így nem kell órákra járnotok és teljesíteni a vizsgákat. Ha önköltséges képzésen tanultok, akkor a passzivált félév tandíját pedig nem kell kifizetnetek.

Hány félévet lehet passziválni?

A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetése (passziválás) legfeljebb két félévig tarthat, azonban a felsőoktatási intézmény egyedi kérelem alapján ennél hosszabb időtartamot is engedélyezhet. A tanulmányi és vizsgaszabályzat előírásai szerint több alkalommal is kérhetitek a jogviszonyotok szüneteltetését.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.