2025 tavaszától lehet az MI-ról tanulni az egyetem Gazdaságtudományi Karán.
Márciustól a hallgatók a generatív mesterséges intelligencia felelős és etikus használatáról tanulhatnak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen – jelentette be az egyetem.
Az ELTE GTK 2024 nyarán döntött arról, hogy mesterséges intelligencia témakörét integrálja saját oktatási programjába azért, hogy az alapismeretek mellett a hallgatók az MI-rendszerek gyakorlati alkalmazásban is jártasságot szerezzenek.
"A középiskolások és egyetemisták már most aktívan, napi szinten használják az olyan generatív MI-alkalmazásokat, mint például a ChatGPT, a tudatos és szakszerű alkalmazás feltételei azonban egyelőre hiányoznak, a diákok eddig nem kapták meg az eszközök helyes használatához elengedhetetlen iránymutatást"
- mondta el Margitay Tihamér egyetemi tanár, az ELTE GTK dékánja.
Az egyetem azt is kiemelte, hogy a GTK hallgatói a mesterséges intelligenciát szabályozott keretek között szinte bármely tanulmányi feladathoz, például beadandók, kutatási projektek vagy akár szakdolgozatok készítéséhez is használhatják.
Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy bár az MI rendkívül sokat tud segíteni például szövegelemzésben, adatok feldolgozásában vagy ötletelésben, használatának megvannak a maga korlátai is, hiszen bizonyos esetekben pontatlan, elfogult vagy akár teljesen megtévesztő eredményeket is generálhat. Emiatt is fontos ezzel a témával egyetemi keretek között is foglalkozni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
