Meghosszabbították a kamattámogatást.
2025. június 30-ig meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelre vonatkozó kamatstoppot, így a kamat mértéke a jövő év első felében is 7,99 százalék marad - jelent meg december 23-án a Magyar Közlönyben.
A diákhitel 1 kamata 2023 első felében nőtt 4,99 százalékról 7,99 százalékra. Ezt követően rendelte el a Nemzetgazdasági Minisztérium a kamatstoppot, amit azóta félévenként meghosszabbítanak. Legutóbb például 2024. júniusában rendelték el ismét 2024. december 31-ig.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett rendelet szerint a szabad felhasználású hallgatói hitelre vonatkozó kamat és a hitelfelvevő által fizetendő 7,99 különbözetét az állam a központi költségvetés terhére átvállalja.
Hogy ez hány százalékot jelent, azt nem lehet tudni, Nagy Márton minisztériuma ugyanakkor a nyáron azt közölte; a támogatás nélkül a diákhitel 1 kamata 13 százalék fölött lenne.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
