Mettől meddig tart a 2024/25-ös őszi vizsgaidőszak?

A magyar egyetemek vizsgaidőszakai általában a félév végét követően, december közepétől január végéig tartanak.

Összegyűjtöttük a nagyobb magyar egyetemek 2024/2025-ös tanév őszi félévének vizsgaidőszakának időpontjait:

  • ELTE: 2024. december 16. – 2025. február 1.
  • SZTE: 2024. december 16. – 2025. február 1.
  • SZE: 2024. december 9.  – 2025. január 28.
  • BGE: 2024. december 16. – 2025. január 25.
  • ME: 2024. december 16.  – 2025. február 1.
  • BME: 2024. december 16. – 2025. január 24.
  • Corvinus: 2024. december 16. – 2025. január 26.
  • PTE: 2024. december 9. – 2025. január 24.

Több helyen a vizsgaidőszakot megszakítja egy karácsonyi szünet, így a vizsgák két időszakra oszlanak. Ilyen például az SZTE, ahol 2024. december 22. és 2025. január 01. között téli bezárást tartanak. A Corvinuson pedig 2024. december 23.- 2025. január 05. között van zárva az egyetem.

Egyes egyetemek, mint például az ELTE, a tanév rendjében nem jelölik meg külön a téli szünet időpontját, de az ünnepek alatt általában itt sem tartanak vizsgákat.

Fontos megjegyezni, hogy a karok és szakok között is eltérések lehetnek a vizsgaidőszakok időpontjaiban. Ezért a pontos dátumokért mindig ellenőrizzétek az adott egyetem hivatalos tanév rendjét.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.