A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség tagjává választották a BME-t

A BME az első magyar egyetem, amit felvettek a szervezet tagjai közé.

  • Eduline/MTI

Az űrkutatásban és űroktatásban elért eredményeinek köszönhetően a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (IAF) tagjává választották a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet (BME) - közölte a felsőoktatási intézmény az MTI-vel.

Az egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara kezdeményezésére indult el a tagfelvételi eljárás, amit végül október 14-én a milánói Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson hagytak jóvá. Ennek egyik előnye, hogy a jövőben a BME hallgatói részt vehetnek az IAF által szervezett űrmérnöki versenyeken, az űrkutatással foglalkozó oktatók pedig tovább erősíthetik nemzetközi kapcsolataikat.

Az IAF a terület legnagyobb nemzetközi szervezete, amely összefogja az űrkutatás és űrtevékenység meghatározó szereplőit. A szervezetnek jelenleg 563 tagja van 80 országból, amelyek közé tartozik a NASA és az Európai Űrügynökség is. A BME a harmadik magyar tag és egyben az első hazai egyetem, amit felvettek a szervezetbe.

A műegyetemen érdemei között megemlítették, hogy az intézményben számos kutatócsoport foglalkozik űrkutatáshoz kapcsolódó tevékenységgel. A legutóbbi saját fejlesztésű kisműholdja, az MRC-100 2023. június 12-én állt Föld körüli pályára, szakemberei pedig közreműködtek az Európai Űrügynökség nemrég indított kisbolygókutató űrszondája, a Hera elkészítésében.

A BME-n továbbá már űrmérnök mesterképzése is lehet jelentkezni, amit Magyarországon elsőként 2022-ben indítottak. Az itt végzett első évfolyam 2024 júniusában tette le a záróvizsgát.

 

 

Hozzászólások

Nem LMBTQ-érzékenyítést, hanem kortárs bántalmazás elleni prevenciós órákat tartottak a verőcei iskolában

Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.