Módosítják a közérdekű alapítványokról szóló törvényt, hogy a modellváltott egyetemek is hozzáférhessenek az Erasmus+ és a Horizont-programokhoz.
A KIM új törvényjavalata szerint erre azért van szükség, mert „Európai Tanács által hozott intézkedés valamennyi vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézményt, illetve azok összes hallgatóját sújtja” - szúrta ki a 24.hu.
Ennek értelmében nem lehetnek kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagok:
Ha valaki ezek körül bármelyik tisztséget betöltötte, de lemondott vagy véget ért a megbízása, csak egy év elteltével lehet kurátor vagy fb-tag egyetemi alapítványban. Az összeférhetetlenséget az Állami Számvevőszék is ellenőrzi.
Jelenleg több olyan politikus van, akit érint a tervezet. Többek között Lezsák Sándor fideszes parlamenti elnököt, Fazekas Sándor fideszes képviselőt, Veres Pált, Miskolc leköszönő ellenzéki polgármesterét. Az érintetteknek emiatt jellemzően az egymillió forint környéki tiszteletdíjáról is le kell mondaniuk.
A javaslat ezen kívül hat évben maximalizálja az uniós támogatásban részesülő egyetemeknél a kuratóriumi és felügyelőbizottsági pozíciókat, és legfeljebb egyszer lehet újraválasztani a tagokat.
Az Eduline-on korábban részletesen beszámoltunk arról, hogy az Európai Bizottság közel két évvel ezelőtt döntött úgy, hogy kizárja a modellváltó magyar egyetemek hallgatóit és oktatóit az Erasmus+ és a Horizont Európai programokból, mivel azok kuratóriumaiban (akkor még) aktív politikusok is ültek.
Bár tavaly februárban az összes miniszter lemondott a kuratóriumi pozíciójáról, a helyzetet azóta sem sikerült megoldani, így ebben a félévben már nincsenek magyar hallgatók a modellváltó egyetemekről külföldön az Erasmus+ program keretein belül.
A Pannónia Program egyelőre nem túl népszerű a diákok körében: augusztusban és szeptemberben a tervezett 8 ezerhez képest csak több mint 700 hallgató ment külföldre tanulni.
Az Erasmus-üggyel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
