Először került be magyar egyetem a QS nemzetközi MBA rangsorába

A Corvinus MBA képzése Európa 50. legjobbja lett.

  • Székács Linda

"Először került be magyar egyetem az egyik legnevesebb felsőoktatási minősítő szervezet, a Quacquarelli Symonds (QS) frissen publikált, 2025-re szóló nemzetközi rangsorába, amely az MBA üzleti képzéseket értékeli" - számolt be róla a honlapján a Budapesti Corvinus Egyetem.

A QS szeptember 25-én hozta nyilvánosságra a 2025-ös nemzetközi MBA üzleti képzéseket listázó rangsorát, amelyben 58 ország 340 képzését rangsorolták.

A nemzetközi listán a Corvinus MBA képzése a 151-200. helyet szerezte meg, Európában belül azonban az 50. legjobb MBA képzés lett a horvát Zagreb School of Economics and Managementtel együtt.

A rangsor összeállításakor figyelembe vett szempontok

  • a elhelyezkedési kilátások,
  • a megtérülési mutató,
  • a vállalkozási és alumni sikerek,
  • a tudományos vezető szerep
  • és a hallgatói-oktatói sokszínűség.

A lista első három helyén egyébként kizárólag amerikai intézmények szerepelnek; a Stanford Graduate School of Business, a Penn (Wharton) és a Harvard Business School. A top 10-be ugyanakkor több európai intézmény is bekerült. Ötödik helyen a London Business School, hatodik helyen a HEC Paris, hetedik helyen a Cambridge, a kilencedik és tizedik helyen pedig a spanyol IE Business School, és a szintén spanyol IESE Business School.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.