"Reményteljes egyeztetésekről" számol be a BME dolgozóinak szakszervezete.
"A BME vezetése szeptemberben a szakszervezet bevonásával egyeztetésen vett részt a felsőoktatásért felelős államtitkárral. A megkezdett tárgyalást a szakszervezet előrelépésként értékeli a BME finanszírozása és dolgozóinak bérrendezése ügyében" - írja a lapunknak küldött közleményben Budapesti Műszaki Egyetem felsőoktatási dolgozóinak szakszervezete, az FDSZ-BME.
A négy állami egyetem, a BME, az ELTE, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Zeneakadémia dolgozói hónapok óta követelik, hogy az esetükben is a közoktatáshoz hasonló bérrendezésre kerüljön sor. Tavasszal éppen ezért több mint háromezer állami egyetemi dolgozó írta alá azt a nyílt levelet, melyben követelték
Nehezen értelmezhető ez az érvelés, hiszen mindeközben 100 milliárdos összegből indul tanárképzés a Miniszterelnökséghez tartozó Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, 200 milliárd ft-ból épül a józsefvárosi Pázmány Campus, az alapítványi egyetemek pedig továbbra is közpénzből gazdálkodnak. Összehasonlításul: egy azonnali 50%-os béremelés a négy állami egyetemen kb. 25 milliárd forintba kerülne a központi költségvetésből egy évben
Az egyeztetések májusban megszakadtak, az FDSZ szeptemberi közleménye szerint pedig a leveleikre több mint 70 napja nem kapnak választ.
Ellenben a BME szakszervezete most arról írt; irányukba szeptember második hetén nyitott a Kulturális és Innovációs Minisztérium és "a BME vezetése a szakszervezet elnökének bevonásával reményteljes egyeztetésen vett részt a felsőoktatásért felelős államtitkárral."
Az egyetem szakszervezete ennek ellenére közölte; továbbra is kiállnak az állami egyetemek egységes követelései mellett, és bár a BME dolgozói számára az egyeztetés az előrelépés reményét adja, továbbra is fontosnak tartják az állami egyetemek finanszírozásának és béreinek közös, egységes, fenntartható rendezését, és szolidaritást vállalnak a másik három állami fenntartású egyetemmel.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
