Ezekben a középiskolákban írták a legjobb matekérettségit
A legjobb három között vidéki gimnázium is szerepel. Mutatjuk a részleteket.
Van köztük búváredző, informatikus hallgató és olyan sportoló is, aki a második diplomáját fogja megszerezni.
Három magyar sportlövő jutott ki Párizsba a 2024-es paralimpiára. A csapat tagjai Dávid Krisztina, Gurisatti Gyula és Rescsik Csaba.
Dávid Krisztina az élsport mellett a Szegedi Tudományegyetemen szerzett diplomát, jelenleg informatikusként dolgozik és a Magyar Paralimpiai Bizottság honlapja szerint a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia szakos hallgatója.
A mindössze 20 éves Rescsik Csaba szintén informatikusnak készül; jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának programtervező informatikus hallgatója.
A legizgalmasabb karriert pedig az 58 éves Gurisatti Gyula tudhatja magáénak, aki 1982 és 1999 között búvárúszó volt és búváredzőként is tevékenykedett, Egy búvárpalack felrobbanása miatt 1999-ben térd alatt mindkét lábát elveszítette, de a felépülése után a búváredzői karrierjét tovább folytatta. A Magyar Paralimpiai Bizottság honlapja szerint a sportlövészettel a balesete után kezdett el aktívan foglalkozni.
A legjobb három között vidéki gimnázium is szerepel. Mutatjuk a részleteket.
A miniszter szerint a cél egy modernebb, a diákok igényeihez jobban igazodó iskolai környezet kialakítása.
Kemény szigorításokat és KRESZ-módosítást terveznek annak érdekében, hogy csökkenjen a rolleres balesetek száma.
A Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium eredetileg 242 millió forintos támogatást kapott volna három év alatt a PADME-tól, de az MNB alapítványa már a támogatás második évében felmondta az együttműködést.
A magyar- és a történelemérettségi átalakítására több konkrét elképzelés is született, amelyek jelentősen befolyásolhatják, mire és hogyan kell majd felkészülniük a diákoknak. Összegyűjtöttük, milyen változtatásokat javasolnak a szakmai szervezetek, és ezek közül melyek könnyíthetnének a jelenlegi vizsgakövetelményeken.
A Tanítanék Mozgalom szerint a gyerekeket nem kellene már ilyen fiatalon versenyeztetni és különböző iskolatípusokba válogatni, ezért egy kevésbé szelektív oktatási rendszerben a jelenlegi középiskolai felvételire sem lenne szükség.