Űrorvostanról és űrélelmezésről is tanulhatnak majd azok, akiket felvesznek.
Újra elindul szeptemberben az űrszakemberképzés a Debreceni Egyetemen; most angol nyelven oktatják majd azokat a leendő hallgatókat, akik az új tanévben űrorvostanról, az űrtelemedicináról és az űrélelmezésről is tanulhatnak az UniSpace program részeként. A posztgraduális szakirányú továbbképzésre augusztus 12-ig lehet jelentkezni - tájékoztatta a Debreceni Egyetem az MTI-t.
Először 2022 szeptemberében indult, 17 magyar egyetem együttműködésével négy önálló, ugyanakkor összehangolt űrtudományi szakirányú kurzus. Ezek között a Debreceni Egyetem koordinálásával valósult meg a három féléves Innovatív táplálkozási és űregészségtudományi szakemberképzés. Az egyetem közlése szerint az első évfolyam végzős hallgatói tavasszal vették át okleveleiket.
A program most angol nyelven indul majd Space Specialist in Life Sciences címen.
Csernoch László szakfelelős, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese a közleményben ismertette, hogy a hallgatók egyebek között az űrhajóst az űrben érő egészségügyi kockázatokról, az extrém és szokatlan terek környezetpszichológiájáról, az űreszközben vagy az űrbázison előállítható élelmiszerekről, de űrgyógyszerészetről is tanulhatnak majd.
Ez szerint olyan tudás, ami nemcsak az űrben, hanem a Földön is hasznosítható, hiszen a lakosság jelenlegi problémáinak megoldásában is segítséget jelenthet.
Égető probléma például, hogy egyre kisebb a Földön a növények termesztésére alkalmas terület, ezért olyan termesztési technikák kidolgozására van szükség, amelyekkel megoldható, hogy kis helyen, kevés vízzel sok élelmiszert állítsanak elő.
Az Általános Orvostudományi Kar Sport- és Űrélettani Tanszéke által koordinált Space Specialist in Life Sciences posztgraduális szakirányú továbbképzésre azok jelentkezhetnek, akik agrár-, orvos- és egészségtudományi vagy természettudományi mesterképzésben szereztek diplomát és a szakterületükön legalább kétéves szakmai tapasztalattal rendelkeznek.
A jelentkezőkkel augusztus 28-án tartják a felvételi elbeszélgetést, a képzés pedig szeptember 20-án kezdődik.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
