Július 24-én pont kerül az idei felsőoktatási felvételi folyamatának végére; kiderül, hogy kik kezdhetik a szeptembert valamelyik egyetem képzésén. A megújult pontszámítás azonban sokaknak kicsit zavaros lehet és több olyan buktatót is tartogat, amikre ha nem figyeltek, elúszhat a felvételitek. Mutatjuk, mik ezek.
Még mindig lehetnek minimumponthatárok
Az átalakított felsőoktatási felvételi rendszerében már nincsenek központilag meghatározott minimumponthatárok. Mivel azonban szinte minden az egyetemek kezébe került, az intézmények dönthetnek úgy, hogy továbbra is meghatároznak olyan ponthatárokat, amik alatt bizonyos képzésekre nem kerülhetnek be a jelentkezők.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alapszakjain például legalább 320 pontot kell szerezniük a jelentkezőknek, a Corvinuson pedig még ennél is magasabbra tették a lécet, hiszen 400-nál húzták meg minimumponthatárt, amihez nem feltétlen elég a színötös érettségi.
Hogy van-e minimumponthatár azokon a szakokon, amikre jelentkeztetek, azt az egyetemek felvételi tájékoztatóiban nézhetitek meg. A minimumponthatárokról bővebben itt olvashattok.
Nem mentetek el az alkalmassági vizsgára
Bizonyos szakokra csak akkor kerülhettek be, ha részt vettetek az egyetem által szervezett alkalmassági vizsgán, és megfeleltnek minősítettek titeket. Ha az alkalmassági vizsgára nem mentetek el (mert például elfelejtettétek), vagy "nem felelt meg" minősítést kaptatok, sajnos ezekre a szakokra nem kerülhettek be.
Nem küldtétek el a szükséges dokumentumokat
Akkor is elúszhat a felvételitek, ha részt vettetek az alkalmassági vizsgán, de az egyetemek által bekért dokumentumokat nem küldtétek el időben. Ezek pótlására most még van időtök, július 10-ig nyitva áll előttetek az E-felvételi rendszere.
Nem érettségiztetek egy előírt tantárgyból
A szakok többségén előírják, hogy milyen érettségi tárgyakat fogadnak el a jelentkezéshez. Az orvosi- és egészségügyi képzésekhez például előírás a kémia- vagy a biológiaérettségi, esetleg mindkettő, míg a jogászoktól történelmet és nyelveket, a mérnököktől fizikát kérnek.
Ha nem néztétek át alaposan a választott szakotoknál megadott érettségi követelményeket és valamelyik tantárgyból nem érettségiztetek, sajnos nem kerülhettek be. Ha pedig jövőre újra megpróbálnátok az adott szakra bejutni, a hiányzó tantárgyból le kell érettségiznetek.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
