Ausztriában tanul a legtöbb külföldi egyetemre járó magyar diák. Mutatjuk, hogy szerepeltek ezek az egyetemek a QS legfrissebb nemzetközi egyetemi rangsorában.
A tavalyi, azaz a 2022/23-as tanévben több mint 3600 magyar egyetemista tanult valamelyik oszták felsőoktatási intézményben, így Ausztria volt a legnépszerűbb, legtöbb hallgatót vonzó célország a külföldön tanuló magyar egyetemisták körében - világított rá az Engame Akadémia akkori jelentése.
Az osztrák egyetemek népszerűségének több oka is van. Az állami egyetemeken például tandíjmentesen lehet tanulni, és a főiskolák tandíja is meglehetősen kedvező. Az intézmények ráadásul - mivel szomszédos ország - közel vannak, így főként a nyugati megyékben és a Budapesten élő diákok válogatnak az osztrák egyetemek kínálatából, amik rendre előkelő helyeken szerepelnek a felsőoktatási rangsorokban.
A Quacquarelli Symonds (QS) június 4-én publikált 2025-ös friss egyetemi rangsorában például a bécsi székhelyű University of Vienna a 137. helyre került, a szintén Bécsben található Technische Universität Wien, vagyis a bécsi műszaki egyetem pedig a 190. helyet szerezte meg. Ezzel szemben a legjobb magyar egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem még mintegy 130 helyezést javítva is "csak" a lista 564. helyén áll, a Budapesti Műszaki Egyetem pedig a 721-730. a listában.
De megelőzi a magyar intézményeket a 309. helyen álló Universität Innsbruck, a Graz University of Technology (413) és a Johannes Kepler University Linz (472) is. Bekerült továbbá a listába a Paris Lodron University of Salzburg (601-610), a University of Klagenfurt (611-620) és a Karl-Franzens-Universitaet Graz (671-680).
A rangsor összeállítói egyébként a világ mintegy 5600 felsőoktatási intézmények adataiból állították össze a legjobb 1500 egyetem listáját, amiben tizenegy magyar egyetem kapott helyett. Ezekről bővebben az alábbi cikkünkben olvashattok:
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
