Bár a Center for World University Rankings legfrissebb nemzetközi egyetemi rangsorának elején idén is zömében amerikai egyetemek szerepelnek, feltűnik köztük számos brit és francia intézmény is.
Nyilvánosságra hozta a 2024-es nemzetközi egyetemi rangsorát a Center for World University Rankings.
A rangsor élén szereplő legjobb tíz egyetem közül nyolc amerikai, a negyedik és ötödik helyen azonban feltűnik két brit egyetem; a University of Cambridge és a University of Oxford.
Európai egyetem ezt követően csak a lista 19. helyen bukkan fel ismét, méghozzá a Franciaországban található, párizsi székhelyű PSL Research University, majd a 20. helyen ismét egy brit egyetem, a University College London, 29. helyen pedig az Imperial College London.
A rangsor 31. helyére került a francia Paris-Saclay University, amit 32. helyen a svájci ETH Zurich, 33. helyen pedig a szintén francia Paris City University követ.
A francia egyetemek sora azonban itt még nem ér véget. A következő európai egyetem a listában 36. helyen szereplő Sorbonne, amit a 38. helyen egy dán egyetem, a koppenhágai University of Copenhagen követ, a 40. helyen pedig a svéd Karolinska Institute.
Magyarországhoz közeli egyetemmel leghamarabb a rangsor 197. helyén találkozhatunk, amit a bécsi University of Vienna szerzett meg.
A magyar egyetemek helyezéseiről az alábbi cikkünkben olvashattok:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
