A hazai doktori képzésekre jelentkező hallgatók fele PhD-fokozat nélkül tűnik el a rendszerből - mondta Dernovics Mihály élelmiszermérnök, korábbi habilitált egyetemi docens a Qubitnek. Ennek pedig az egyik oka az, hogy a nagyon alacsony ösztöndíjak miatt sokan megélhetési problémákkal küzdenek, és csak akkor tudják befejezni a doktorit, ha a családjuk, párjuk anyagilag segíti őket.
A felsőoktatási törvény szerint a doktori képzésben résztvevők ösztöndíja:
- az első 2 évben: bruttó 1680000 Ft/év
- a második 2 évben (sikeres komplex vizsga után): bruttó 2160000 Ft/év
Vagyis a jövő Karikó Katalinjai és Krausz Ferencei a mesterdiplomájuk megszerzése után doktori képzés első két évében havonta bruttó 140 ezer forintot, míg később pedig havi bruttó 180 ezer forintot keresnek. Az alacsony fizetések mellett pedig gyakran azzal is szembesülnek, hogy nincsen pénz például az eszközök megjavítására, és hiába mennek ki például hajnalban a nádasba hideg iszapot gyűjteni, ha a laborban azzal szembesülnek, hogy
bocsi, most nincs 16 400 Ft, hogy megjavíttassuk a HPLC mintaadagolóját.
Az anyagiak mellett persze vannak olyanok is, akik azért hagyják félbe a képzést, mert megváltozott a családi állapotuk, rosszul mérték fel a saját kapacitásukat vagy éppenséggel túl sokat kellett a tanszéken tanítaniuk, adminisztrálniuk, mentorálniuk az alap-és mesterszakos diákokat.
De nemcsak a Phd-hallgatók keresnek keveset, az Eduline korábban már beszámolt arról, idén februárban Eötvös Loránd Tudományegyetem több mint ezer dolgozója írta alá azt a nyílt levelet, amiben megfogalmazták; elfogadhatatlannak tartják, hogy míg a közoktatási szektorban bérrendezés zajlik, addig az állami egyetemek fenntartói nem biztosítják "az elvárt magas színvonalú oktatáshoz és kutatáshoz és tisztességes bérezéshez szükséges forrásokat".
A felsőoktatás dolgozók béremelésével az alábbi cikkünkben foglalkoztunk részletesen:
