A Marshall nemzetközi esetmegoldó versenyt idén Los Angelesben rendezték meg.
A világ legjobb tíz egyeteme közül kettő csapatát is megelőzte a Budapesti Corvinus Egyetem csapata a Marshall nemzetközi esetmegoldó versenyen: a Szingapúri Nemzeti Egyetem, amely a QS egyetemi világrangsor 8. helyezettje, valamint a 10. kaliforniai Berkeley Egyetem csapatait - írja a lapunknak küldött közleményében a Budapesti Corvinus Egyetem.
A Corvinus csapata február közepén vett részt a Los Angelesben megrendezett nemzetközi üzleti versenyen, ahol bronzérmet szereztek.
Az egyetem közleménye szerint a csapatnak többféle formátumban is helyt kellett állni a versenyen. Volt, hogy 5 óra, volt, hogy 24 óra alatt kellett megoldást kidolgozni egy-egy komplex üzleti problémára.
A rövid eset fókuszában az állt, hogy milyen piacon és milyen stratégiával biztosítható egy digitális transzformációval foglalkozó tanácsadó cég radikális növekedése. A hosszú esetnél egy futballklub rajongóit kellett több digitális interakcióra ösztönözni és a klub márkáját nemzetközi hírűvé tenni. A corvinusosok mindkét esetben az első helyen végeztek, így az ötös döntőbe egyedüli csapatként jutottak be százszázalékos teljesítménnyel. Végül az Atlantai Emory Egyetem és a Hongkongi Tudományos és Technológiai Egyetem csapatai mögött a harmadik helyen végeztek, legyőzve többek között a Rotterdam School of Management és a Hong Kongi Egyetem Üzleti Iskolájának versenyzőit is.
A Corvinust Kálmán Anna, Kopka Noémi, Pongrácz Alexandra és Gáspár Tamás, valamint felkészítő tanáruk, Stocker Miklós képviselte.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
