Anyukád vagy apukád is itt tanult? Ezen az egyetemen pluszpont jár érte

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) közleményében fejezte ki véleményét az egyes egyetemek által kiszabott intézményi pontokkal kapcsolatban.

„Az idei felvételi során több esetben is megjelentek olyan többletpontok, melyek a hallgatók teljesítménye helyett pl. fizetős képzésen való részvételét, vagy szülei korábbi egyetemi jogviszonyát jutalmazzák”

- olvasható a HÖOK február 28-án kiadott közleményében, amelyre az rtl.hu figyelt fel.

A megváltozott felvételi pontszámítás miatt 2024-től az egyetemek saját maguk dönthetik el, hogy mire adnak többletpontokat. Ennek kapcsán már mi is beszámoltunk több érdekes lehetőségről is, amivel a felvételiző pluszpontot szerezhet.

A HÖOK egyetért azzal, hogy a felvételizők teljesítményét ne csak a középiskolai eredmények alapján osztályozzák, azonban kiemelték, hogy a pontszámok mögött a fiatalok tehetségének és szorgalmának kell állnia.

Bár nem neveztek meg senkit, az rtl.hu kiemelte a Dunaújvárosi Egyetem honlapján megtalálható információt, miszerint a felvételizőnek 15 pluszpont jár azért, ha családtagja – nagyszülő, szülő, gyerek, testvér, valamint házastárs – az intézményben tanult.

A szervezet 6 pontban közölte állásfoglalását a többletpontokkal kapcsolatban, amelyben kijelentették:

„A HÖOK azzal a feltétellel támogatja a területi szempontokat figyelembe vevő, valamint az intézményi identitáshoz kötődő jogcímeket, amennyiben a különböző jogcímek összpontszáma nem éri el a sikeres emelt szintű érettségire, nyelvvizsgára, vagy tudományos, sport vagy művészeti versenyen elért helyezésre járó pontszámot.”

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.