A külföldi hallgatók magas létszáma hatással van a lakáspiacra, az árakra, és a holland hallgatók hozzáférhetőségére is.
A holland egyetemek csökkentenék a külföldi hallgatók létszámát és növelnék a holland nyelvű kurzusokét - idézte az egyetemek szövetségének bejelentését csütörtökön a Dutchnews hírportál, amiről az MTI számolt be.
A szövetség közölte, hogy a felsőoktatási intézmények olyan irányelveket dolgoztak ki, amelyek szerint csökkenteni kell az angol nyelven kínált alapképzések és a külföldi hallgatók számát, helyettük pedig javítani kell a diákok holland nyelvtudását. A tervek szerint minden nagyobb alapképzési szakon az egyetemek és főiskolák részben holland nyelven szervezik az oktatást, a következő lépésben pedig több szakot teljesen holland nyelven kínálnak, és nem alakítanak ki több angol nyelvű alapképzést.
Jouke de Vries, az egyetemi szövetség elnöke sajtóközleményében hangsúlyozta: "Fontos a társadalom számára, hogy a holland egyetemek nemzetközi kurzusokat is kínáljanak, de ez többször súrlódásokhoz is vezethet".
A holland parlament 2022-ben olyan indítványt szavazott meg, amiben felszólította a kormányt, hogy tiltsa meg a holland felsőoktatási intézmények külföldi diáktoborzásait. A képviselők szerint ugyanis a külföldi hallgatók számának növekedése miatt megugró hallgatói létszám egyre nagyobb nyomást gyakorol a diákok lakhatási kapacitásaira, továbbá túlzsúfolt előadótermekhez és az oktatás minőségének romlásához vezet. Egyes intézményekben emiatt már felső korlátot vezettek be a nemzetközi hallgatók létszámára vonatkozóan.
"Ez az egyetlen módja annak, hogy a holland hallgatók számára teljes mértékben garantált legyen a hozzáférhetőség, és a külföldi hallgatók számát vissza lehessen szorítani" - nyilatkozott az egyetemi szövetség.
A holland oktatási tanács a hét elején arra a következtetésre jutott, hogy hatásvizsgálatot kell arról készíteni, hogy az angol helyett a holland nyelv használatát ösztönző intézkedések milyen hatással lesznek az oktatás és a kutatás minőségére.
Az idei tanévben az elsőéves hallgatók körülbelül egyharmada külföldi, főként Németországból érkező diák.
A Brexit lehet az oka
A külföldi hallgatók megnövekedett létszámának oka az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésében keresendő. Az UCAS statisztikái szerint a brit egyetemekre jelentkező külföldi hallgatók létszáma mára a korábbinál jóval magasabb tandíjak miatt, valamint az elérhető támogatások hiányában körülbelül a felére csökkent. Helyette a külföldi egyetemekre készülő diákok többek között Németországot, Hollandiát és Dániát célozták meg. A magyar hallgatók létszáma például Hollandiában 2022-ben a háromszorosára nőtt.
Az Engame Akadémia 2022/23-as tanévben végzett felmérése szerint egyébként már legalább 16 233 magyar diák tanul valamilyen külföldi egyetemen.
Ausztriában 3633-an, ezt követi 2908 magyar hallgatóval Németország és 2433 diákkal Hollandia. Az Egyesült Királyság csak a negyedik lett a listában, amit Dánia és az Amerikai Egyesült Államok követ.
A hetedikes lányok több mint 80 százaléka kapta meg tavaly a HPV elleni védőoltást, a fiúknál azonban még mindig kevesebben élnek a lehetőséggel. Pedig a korszerű oltási stratégia szerint a vakcina nemtől függetlenül ajánlott.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy az óvodák és az iskolák zökkenőmentes, mindennapi működését nem csak a NOKS-dolgozók, hanem például konyhások, karbantartók, technikai munkatársak is segítik, ezért az ő bérüket is rendezni kellene.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
