Bár az elmúlt évek tendenciájához képest lassabb a növekedés, továbbra is több ezer magyar diák választja, hogy a középiskola után külföldön folytatja a tanulmányait.
Nőtt a külföldi egyetemeken tanuló magyar fiatalok száma - derült ki az Engame Akadémia friss kutatásából, amit az Eduline részére is elküldtek.
A kutatás szerint a 2022/23-as tanévben már legalább 16 233 magyar diák tanult valamilyen külföldi egyetemen. Ez 2,6 százalékos emelkedést jelent a 2021/2022-es tanévhez képest, ami valamivel alacsonyabb, mint az elmúlt évek 4 százalékos emelkedése. Ennek okai a nehéz gazdasági helyzet, illetve a megélhetési költségek emelkedése külföldön és itthon is.
A célországok között a 2022/23-as tanévben a legnépszerűbb Ausztria volt, ahol ebben a tanévben 3633 egyetemista tanult, ezt követi
A kutatás során azt is megvizsgálták, hogy miért választják a magyar diákok a külföldi továbbtanulást. Az eredmények alapján a hallgatók legfontosabb szempontjai között van, hogy a külföldi egyetemeken jellemzően magasabb színvonalúak a képzések, és később karrier tekintetében is jobb lehetőségeik vannak, de számít a nyelvtanulás, a modernebb eszközök és módszertanok, de bizonyos esetekben számít a hazai gazdasági és politikai helyzet is.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
