A Szegedi Tudományegyetem és az ELTE holtversenyben lett a legjobb magyar egyetem a QS fenntarthatósági rangsorában

December 5-án közzétette 2024-es fenntarthatósági felsőoktatási rangsorát a Quacquarelli Symonds (QS). AZ ELTE és Szegedi Tudományegyetem holtversenyben a 259. helyet szerezte meg.

 

A QS fenntarthatósági listájában olyan mutatók mentén rangsorolták a felsőoktatási intézményeket, mint a környezeti fenntarthatóság, esélyegyenlőség, tudáscsere, foglalkoztathatóság és életminőség. A több mint 1400 egyetem közül az első helyen a Torontói Egyetem végzett. A második helyet a kalinforniai Berkeley, míg a harmadikat a Manchesteri Egyetem szerezte meg.

A 2024-es fenntartósági listán több magyar egyetem is megtalálható. A legjobb, 259. helyet az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem megosztva érte el. A tavalyi évhez képest mindkét intézmény nagyjából száz helyet javított. A 2024-es  pontos lista a következőképpen alakult:

1 - 2. holtversenyben az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem - 259. hely

3. Debreceni Egyetem - 372. hely

4. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - 485. hely

5. Pécsi Tudományegyetem - 651. hely

6. Széchenyi István Egyetem - 901-920. hely

Az előző évhez képest a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nagyot esett vissza. 2023-ban a lista 341-360. helyén szerepelt, idén azonban már csak 485. helyen végzett.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.