Hamarosan véget ér az őszi félév és kezdődik a vizsgaidőszak, amit követően mindenki összeszámolhatja, hogy milyen féléves átlagot sikerült elérni. Ha ösztöndíjra pályáztok, akkor fontos a minél jobb eredmény – mutatjuk, mit kell tudnotok a tanulmányi ösztöndíjról.
Jó hír a gólyák számára, hogy a második félévben már a ti is kaphattok tanulmányi ösztöndíjat, mivel az első féléves eredményeitek alapján tud az egyetem átlagot számolni, majd dönteni a juttatás nagyságáról.
Fontos tudnotok, hogy ilyen támogatást csak akkor kaphattok, ha állami ösztöndíjas formában tanultok. Az önköltséges képzésen ez a fajta ösztöndíj nem elérhető.
Ha államilag támogatottak vagytok és kapni szeretnétek ösztöndíjat, akkor azon kívül, hogy jól teljesítetek a félévben, más egyéb dolgotok nincsen. Ugyanis a támogatást az egyetem automatikusan utalja, ha elértétek a megszabott tanulmányi átlagot. Ezzel kapcsolatban külön igénylést vagy kérvényt nem kell leadnotok.
A jelenlegi minimum támogatás, amit hallgatóként kaphattok az 8330 forint. De az elért eredményeitek alapján ez az összeg emelkedhet. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint általában 30 ezer forint körüli a maximum érték, amit az egyetem kioszt a hallgatóknak. Ennél magasabb tanulmányi ösztöndíjról csak ritkán lehet hallani – nyilatkozta a HÖOK a Pénzcentrumnak.
Minden egyetem maga dönthet arról, hogy mi alapján kaphattok ösztöndíjat, aminek leírását az egyetemi szerződésetekben és az általános egyetemi szabályzatban találjátok meg. Van, ahol a súlyozott tanulmányi átlagot veszik figyelembe, míg máshol a sima tanulmányi átlagot.
Ha valamiben nem vagytok biztosak, a részletes szabályokról érdemes a saját egyetemeteken érdeklődni, mivel intézményenként eltérő, hogy milyen tanulmányi átlaghoz kötik az ösztöndíjat. Illetve azt is érdemes megnézni, pontosan hogyan súlyozzák az adott féléves átlagot, ugyanis ennek számítása sem mindenhol egyezik.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
