Hamarosan véget ér az őszi félév és kezdődik a vizsgaidőszak, amit követően mindenki összeszámolhatja, hogy milyen féléves átlagot sikerült elérni. Ha ösztöndíjra pályáztok, akkor fontos a minél jobb eredmény – mutatjuk, mit kell tudnotok a tanulmányi ösztöndíjról.
Jó hír a gólyák számára, hogy a második félévben már a ti is kaphattok tanulmányi ösztöndíjat, mivel az első féléves eredményeitek alapján tud az egyetem átlagot számolni, majd dönteni a juttatás nagyságáról.
Fontos tudnotok, hogy ilyen támogatást csak akkor kaphattok, ha állami ösztöndíjas formában tanultok. Az önköltséges képzésen ez a fajta ösztöndíj nem elérhető.
Ha államilag támogatottak vagytok és kapni szeretnétek ösztöndíjat, akkor azon kívül, hogy jól teljesítetek a félévben, más egyéb dolgotok nincsen. Ugyanis a támogatást az egyetem automatikusan utalja, ha elértétek a megszabott tanulmányi átlagot. Ezzel kapcsolatban külön igénylést vagy kérvényt nem kell leadnotok.
A jelenlegi minimum támogatás, amit hallgatóként kaphattok az 8330 forint. De az elért eredményeitek alapján ez az összeg emelkedhet. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint általában 30 ezer forint körüli a maximum érték, amit az egyetem kioszt a hallgatóknak. Ennél magasabb tanulmányi ösztöndíjról csak ritkán lehet hallani – nyilatkozta a HÖOK a Pénzcentrumnak.
Minden egyetem maga dönthet arról, hogy mi alapján kaphattok ösztöndíjat, aminek leírását az egyetemi szerződésetekben és az általános egyetemi szabályzatban találjátok meg. Van, ahol a súlyozott tanulmányi átlagot veszik figyelembe, míg máshol a sima tanulmányi átlagot.
Ha valamiben nem vagytok biztosak, a részletes szabályokról érdemes a saját egyetemeteken érdeklődni, mivel intézményenként eltérő, hogy milyen tanulmányi átlaghoz kötik az ösztöndíjat. Illetve azt is érdemes megnézni, pontosan hogyan súlyozzák az adott féléves átlagot, ugyanis ennek számítása sem mindenhol egyezik.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
