A félév során is bármikor jelentkezhettek kollégiumba, amire a várólistás felvételin van lehetőségetek. Mutatjuk, mit érdemes róla tudnotok.
Kollégiumi férőhelyre mindig az adott félév kezdete előtt van lehetőség jelentkezni, ez azonban nem jelenti azt, hogy félév közben ne lehetne kollégiumi lakhatásra pályázni azoknak a hallgatóknak, akik valamilyen okból kifolyólag csak az általános jelentkezés után jöttek rá, hogy mégis szükségük lenne kollégiumi szobára. A legtöbb egyetemen a félév során bármikor elindíthatjátok a jelentkezést, azonban ebben az esetben számolnotok kell némi várakozási idővel, és sajnos nem is biztos, hogy kaptok férőhelyet.
Várólistás felvételi
A kollégiumi várólistára a félév során folyamatosan lehet jelentkezni. Az erre beküldött kérvények véleményezése folyamatosan történik, ahogy a hiánypótlásra is végig van lehetőség. Ha sikeresen leadtátok a jelentkezéshez szükséges dokumentumokat, felkerültök a várólistára, ahonnan akkor történik felvétel a kollégiumba, ha egy férőhely felszabadul.
Éppen emiatt a várakozási idő elnyúlhat, kiváltképp akkor, ha sokan mások is az üres helyekre várnak előttetek a listán, ráadásul a várólistás felvételi eljárásban előnyt élveznek azok a hallgatók, akik alanyi jogon jogosultak férőhelyre.
Ha leadjátok a jelentkezéseteket, onnantól kezdve fokozottan figyeljétek, hogy kaptok-e választ, ugyanis például a Debreceni Egyetemen az értesítést követő egy napon belül választ kell adni, vagy automatikusan törlődik a jelentkezés.
A várólistára való jelentkezés módja egyetemenként eltérhet, azért érdemes a konkrét egyetem oldalán tájékozódni a felvételi eljárás menetéről.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
