Világszinten 703 intézmény közül az 501-600. helyre sorolták.
Tavaly még nem szerepelt a Times Higher Educaion neveléstudományok és pedagógusképzések területi rangsorában a Szegedi Tudományegyetem, az idei friss rangsorban viszont az Eötvös Loránd Tudományegyetemet megelőzve az 501-600. debütált, ezzel Magyarország legjobb pedagógusképző egyeteme lett 2024-ben.
A szakterületi listában egyébként míg tavaly "csak" 655 intézményt rangsoroltak, idén már 703-at.
A világ legjobb pedagógusképző egyeteme a kaliforniai Berkeley lett. Ezt követi a
Ahogy korábban már beszámoltunk róla, idén a THE összes részrangsorában szerepelnek magyar egyetemek, ráadásul nem is kevés. A műszaki és mérnökképzések területi rangsorában például nyolc magyar egyetem is szerepel, de jól teljesítettünk a fizika és természettudományok területén is, aminek részrangsorában hét magyar felsőoktatási intézmény szerepel.
Az összes magyar helyezést ebben a cikkünkben nézhetitek meg:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
