Az egyetem kancellárja már modellváltásról beszél, amely mögött főleg a pénz hiánya áll.
Az intézményben nem először kerül elő a modellváltás témája, ami rendre komoly vitákat vált ki, mivel az egyetem nagyon rossz anyagi helyzetben van, a modellváltás azonban veszélybe sodorná az autonómiájukat, továbbá az unió és a magyar kormány konfliktusa miatt presztízsvesztéssel is járna, arról nem is beszélve, hogy továbbra is megoldatlan az Erasmus-ügy. A kritikusok szerint hiába mondják azt, hogy majd kárpótolják az egyetemeket az alapítványok, ez nem megnyugtató, mert az egyetemi munkához hozzátartozik a nemzetközi beágyazottság, amit szintén elveszítenének.
Hivatalosan annyit lehet tudni, hogy a BME Szenátusa 2023 májusában felhatalmazta az egyetem vezetőit, hogy tárgyaljanak a fenntartóval a „jövőbeli fenntartható működési modell lehetőségeiről, pénzügyi kereteiről, személyi feltételeiről”. De ahogy az egyetem közleménye is írja, hivatalosan ez a tárgyalás „továbbra sem a BME modellváltásáról szól, hanem egy fenntartható pénzügyi és működési modell kialakításának lehetőségéről” – olvasható a Mércén.
Az egyetem kancellárja Verseghi-Nagy Miklós végzettsége szerint villamosmérnök, de a versenyszférában dolgozott, majd 2014-től Szentendre fideszes polgármestere volt. A kancellár már egyesével keresi fel és figyelmezteti a különböző karokat: modellváltás lesz, vagy elfogy a fenntartásra szánt pénz.
"A minap a kancellár elment a TTK dékáni tanácsára, sajnálkozva beszámolt róla, hogy a karnak nem igazán lesz jövőre már pénze. Nehéz lesz így fenntartani. Miután már csak a dékán és a tanszékvezetők, intézményvezetők maradtak a teremben, előbbi "megeskette" utóbbiakat, hogy márpedig azonnal kezdeményezni kell a modellváltást."
– olvasható Ther Péter Pál, a BME doktoranduszának Facebook-oldalán.
A Mérce forrása szerint ha már idén ősszel lesz az ügyben szenátusi szavazás, az mindenképp a nyomásgyakorlás eredménye. A szenátus 28 főből áll, ebből 16 főt adnak az egyes karok és 8 főt a diákok. Így egy esetleges szavazáson sok múlik a hallgatókon is, akik egyelőre bizonytalanok. A minisztérium komoly pénzügyi nyomást helyezett a BME-re, ami állami egyetem lévén 2021 óta jóval kevesebb támogatást kap, mint a modellváltáson átesett intézmények.
Ismét lesz szakszervezet
Barna Emília, a BME oktatója szerint mindezek az aggályok és problémák keltették életre a dolgozói önszerveződést az egyetemen. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) BME Intézményi Szervezetébe közel 100 új tag lépett be nyár óta. És hamarosan elérhetik a kollektív szerződés megkötéséhez szükséges 10%-os tagsági küszöböt is. Arról is beszélt, hogy az embereket a belépésre épp a hátrahagyottság motiválja: a BME oktatói, kutatói úgy érzik, saját szellemi műhelyük egyik legfontosabb kérdésének eldöntéséből hagyják éppen ki őket.
A szakszervezet formálisan (egy körbeküldött kérdőív segítségével) és informálisan (személyesen) is megkereste a modelváltott intézmények dolgozóit. Az eddigi információk alapján az intézmények ugyan jól jártak anyagilag, ez azonban a dolgozói fizetésemelésben csak szerencsés esetben, vagy küzdelmek árán mutatkozott meg, és ekkor is inkább bónuszok formájában, az alapbér kevesebb helyen változott lényegesen. Ezzel szemben nemcsak az intézményi, hanem a dolgozói autonómia is szinte mindenhol sérült.
Emellett jelentősen sérült a dolgozói biztonság is Barna szerint: egyes modellváltott egyetemeken folyamatosak az átszervezések, szakok szűnnek meg és jönnek létre, változnak a ponthatárok stb. A közalkalmazotti státusz elvesztése miatt védtelenek a dolgozók, a fenntartó kedve szerint rendelkezik felettük az átszervezések során. És már az a minimális képviseletük sincs meg, amit az állami fenntartásban a szenátus nyújt.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
