Az egyetem kancellárja már modellváltásról beszél, amely mögött főleg a pénz hiánya áll.
Az intézményben nem először kerül elő a modellváltás témája, ami rendre komoly vitákat vált ki, mivel az egyetem nagyon rossz anyagi helyzetben van, a modellváltás azonban veszélybe sodorná az autonómiájukat, továbbá az unió és a magyar kormány konfliktusa miatt presztízsvesztéssel is járna, arról nem is beszélve, hogy továbbra is megoldatlan az Erasmus-ügy. A kritikusok szerint hiába mondják azt, hogy majd kárpótolják az egyetemeket az alapítványok, ez nem megnyugtató, mert az egyetemi munkához hozzátartozik a nemzetközi beágyazottság, amit szintén elveszítenének.
Hivatalosan annyit lehet tudni, hogy a BME Szenátusa 2023 májusában felhatalmazta az egyetem vezetőit, hogy tárgyaljanak a fenntartóval a „jövőbeli fenntartható működési modell lehetőségeiről, pénzügyi kereteiről, személyi feltételeiről”. De ahogy az egyetem közleménye is írja, hivatalosan ez a tárgyalás „továbbra sem a BME modellváltásáról szól, hanem egy fenntartható pénzügyi és működési modell kialakításának lehetőségéről” – olvasható a Mércén.
Az egyetem kancellárja Verseghi-Nagy Miklós végzettsége szerint villamosmérnök, de a versenyszférában dolgozott, majd 2014-től Szentendre fideszes polgármestere volt. A kancellár már egyesével keresi fel és figyelmezteti a különböző karokat: modellváltás lesz, vagy elfogy a fenntartásra szánt pénz.
"A minap a kancellár elment a TTK dékáni tanácsára, sajnálkozva beszámolt róla, hogy a karnak nem igazán lesz jövőre már pénze. Nehéz lesz így fenntartani. Miután már csak a dékán és a tanszékvezetők, intézményvezetők maradtak a teremben, előbbi "megeskette" utóbbiakat, hogy márpedig azonnal kezdeményezni kell a modellváltást."
– olvasható Ther Péter Pál, a BME doktoranduszának Facebook-oldalán.
A Mérce forrása szerint ha már idén ősszel lesz az ügyben szenátusi szavazás, az mindenképp a nyomásgyakorlás eredménye. A szenátus 28 főből áll, ebből 16 főt adnak az egyes karok és 8 főt a diákok. Így egy esetleges szavazáson sok múlik a hallgatókon is, akik egyelőre bizonytalanok. A minisztérium komoly pénzügyi nyomást helyezett a BME-re, ami állami egyetem lévén 2021 óta jóval kevesebb támogatást kap, mint a modellváltáson átesett intézmények.
Ismét lesz szakszervezet
Barna Emília, a BME oktatója szerint mindezek az aggályok és problémák keltették életre a dolgozói önszerveződést az egyetemen. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) BME Intézményi Szervezetébe közel 100 új tag lépett be nyár óta. És hamarosan elérhetik a kollektív szerződés megkötéséhez szükséges 10%-os tagsági küszöböt is. Arról is beszélt, hogy az embereket a belépésre épp a hátrahagyottság motiválja: a BME oktatói, kutatói úgy érzik, saját szellemi műhelyük egyik legfontosabb kérdésének eldöntéséből hagyják éppen ki őket.
A szakszervezet formálisan (egy körbeküldött kérdőív segítségével) és informálisan (személyesen) is megkereste a modelváltott intézmények dolgozóit. Az eddigi információk alapján az intézmények ugyan jól jártak anyagilag, ez azonban a dolgozói fizetésemelésben csak szerencsés esetben, vagy küzdelmek árán mutatkozott meg, és ekkor is inkább bónuszok formájában, az alapbér kevesebb helyen változott lényegesen. Ezzel szemben nemcsak az intézményi, hanem a dolgozói autonómia is szinte mindenhol sérült.
Emellett jelentősen sérült a dolgozói biztonság is Barna szerint: egyes modellváltott egyetemeken folyamatosak az átszervezések, szakok szűnnek meg és jönnek létre, változnak a ponthatárok stb. A közalkalmazotti státusz elvesztése miatt védtelenek a dolgozók, a fenntartó kedve szerint rendelkezik felettük az átszervezések során. És már az a minimális képviseletük sincs meg, amit az állami fenntartásban a szenátus nyújt.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
