Így kaphat a családotok emelt összegű családi pótlékot, ha egyetemisták vagytok

Két hónapra visszamenőleg is igényelhetitek. Mutatjuk a részleteket.

Székács Linda

Az érvényben lévő jogszabály szerint egyetemisták és főiskolások után nem jár családi pótlék, mivel az csak addig kapható,

amíg tankötelezettek vagytok, vagy
amíg a közoktatásban tanultok,

de akkor is legfeljebb csak annak a tanévnek a végéig, amíg betöltitek a 20. életévetek (sajátos nevelési igényű diák esetén a 23. évet). Egy felsőoktatásban tanuló viszont továbbra is eltartottnak minősül, ráadásul az egyetemisták költségei gyakran magasabbak is, mint a közoktatásban tanulóké, ezért ha vannak kisebb testvéreitek, a szüleitek igényelhetnek utánuk magasabb összegű családi pótlékot.

Ennek az összegét legfeljebb két hónapra visszamenőleg is igényelhetitek, viszont csak szeptember végéig, amihez a hallgatói jogviszonyotok igazolására van szükség, ezért mindenképp kezdjétek el a lehető leghamarabb intézni.

Egy kétgyermekes családnál például, ha a nagyobbik már leérettségizett és egyetemen vagy főiskolán tanul tovább, akkor nem az egy gyerek után járó után járó 12200 forint családi pótlékot, hanem a kétgyermekesek után gyerekenként járó 13300 forintot kaphatja meg a szülő.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Közoktatás

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Közoktatás

Ezeket várja el a minisztérium a szakképzési centrumok leendő főigazgatóitól

Közoktatás

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hiába élsportoló a diák, nem biztos, hogy kihagyhat két testnevelés órát

Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.

Lannert Judit: a technikai munkatársak is megkapják a béremelést a NOKS-dolgozók mellett

Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.

Így épül fel az oktatási minisztérium: külön vezetőt kapott a pedagógiai innováció területe is

Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok.