Mostantól elég a diákigazolvány a tanulói jogviszony igazolásához

A "családok ügyintézésének egyszerűsítése" érdekében a köznevelésben, szakképzésben és felsőoktatásban tanuló diákok esetében már elég a diákigazolvány és az annak érvényességét jelölő matrica felmutatása a tanulói jogviszony igazolásához.

  • Székács Linda

A frissen módosított 2023. évi XXVIII. törvény rendelkezései szerint

  • a tankötelezettség időtartama alatt, vagyis annak a tanévnek a végéig, melynek során a tanuló a tizenhatodik életévét betölti, a tanulói jogviszony igazolása – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a szülőtől, törvényes képviselőtől vagy tanulótól nem kérhető, erre elég az érvényes diákigazolvány megléte is.
  • Hallgatói jogviszony esetén pedig szintén érvényes diákigazolvánnyal igazolható a jogviszony, kivéve, ha törvényben vagy kormányrendeletben kivételeket határoznak meg.
Az érvényes diákigazolvány az érvényesítő matricával ellátott diákigazolványt vagy QR-kódos igazolást jelenti. Ez köznevelés esetén az adott tanévben szeptember 1-től a következő év október 31-ig érvényes, felsőoktatásban pedig félévekre szól. Az első félévben szeptember 1-től március 31-ig, a második félévben pedig február első napjától október 31-ig érvényesek a matricák.
A diákigazolvány-igénylés folyamatáról ebben a cikkünkben olvashattok:
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.