Erasmus helyett gap year - van megoldás akkor is, ha őszig nem lesz megegyezés

A Tempus Közalapítvány az Erasmus+ programon kívül is kínál külföldi lehetőségeket a fiatalok számára.

  • Székács Linda

Megosztó, hogyan vélekednek a frissen felvett diákok a továbbra sem érkező Erasmus-támogatásokról. Az Eduline tudósítója a budapesti Pont Ott Partin többek között arról is kérdezte a frissen felvett egyetemistákat, hogy mit gondolnak a továbbra is befagyasztott támogatásról, aggódnak-e amiatt, hogy az Európai Bizottság és a kormány nem tudnak majd időben megegyezni, így az alapítványi egyetemek hallgatói kimaradhatnak a csereprogramokból.

A kérdés különösen helytálló, mivel az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Budapesti Műszaki Egyetemen kívül alig maradtak Magyarországon olyan intézmények, amik nem kerültek magánkézbe az elmúlt években, és ahol nem érinti a hallgatókat az Erasmus-pánik.

A megkérdezett diákok között volt, aki elmondása szerint nem aggódik ilyesmin és nem is követi az ügy fejleményeit, mert nem szeretne Erasmusra menni, mások viszont azt mondták: jó lenne, ha megoldódna a probléma, de ha külföldre akarnak majd menni, enélkül is megoldják. Több mint 95 ezer frissen felvett elsőéves közül viszont aligha tudják mindannyian megoldani, hogy ha szeretnének, támogatások és ösztöndíjak nélkül menjenek külföldre hosszabb-rövidebb időre. Szerencsére viszont erre is van megoldás.

"Számos nyugati országban már bevett szokás, hogy a középiskolai vagy az egyetemi tanulmányok után a fiatalok egy évet a világ felfedezésével, az iskolarendszeren kívüli tapasztalatok gyűjtésével töltenek. Az Európai Szolidaritási Testülettel a magyarok előtt is nyitva áll ez az opció: több mint 50 országban van lehetőségük önkénteskedni 2-12 hónapon keresztül, mely idő alatt az ellátásukat biztosítja a program és zsebpénzt is kapnak. Sokféle tevékenységből lehet válogatni attól függően, hogy a szakmai fejlődés, a jótékonykodás vagy az élmények szerzése a legfontosabb cél" - szerepel a Tempus Közalapítvány lapunkhoz is eljuttatott sajtóközleményében.

Az úgynevezet "gap year" ráadásul nincs egyetemhez kötve, 18-30 éves kor között bárki részt vehet a programban akkor is, ha csak rövidebb időre, 2-8 hétre utazna ki valahová. Ehhez az Európai Ifjúsági Portálon kell regisztrálni, ahol az adatbázisban lehet jelentkezni a szervezetek által meghirdetett lehetőségekre.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.