Takáts Előd két év után, idén februárban jelentette be távozását a Corvinus Egyetemről, aminek akár a korábbi vizsgabotrányhoz is köze lehet.
Ahogy azt júniusban már megírtuk, július 31-ével távozik a Budapesti Corvinus Egyetem éléről Takáts Előd, az intézmény rektora. Bár a vezető korábban azt mondta; éppen azért áll fel a rektor székből, hogy több ideje legyen a kutatásokra és tudományos munkákra, a hvg.hu szerint az egyetem szenátusának július 11-i ülésén bejelentette, hogy elhagyja Magyarországot és visszatér a korábbi munkahelyére, a bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankjához (BIS).
Az egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítvány, a Maecenas Universitatis Corvini a megüresedő rektori posztra nemzetközi pályázatot ír ki, aminek várhatóan év végére lehet eredménye.
A lap szerint a rektor távozásához köze lehet annak a vizsgabotránynak is, amely során az etikai bizottság első fokon megállapította Takáts felelősségét is, amelyért elmarasztalták, az egyetemi vezetők később azonban ennek ellenére is felmentették.
Az ügy előzménye, hogy a téli vizsgaidőszakban az egyetem két oktatója a többiektől elkülönítve vizsgáztatott egy diákot, holott az a vizsgaszabályzat szerint részt sem vehetett volna rajta, bukásra állt a tárgyból. Később az is kiderült, az érintett hallgató szülei "érdemi Mol-részvényekkel rendelkeznek" és nyomást gyakoroltak az egyetemre a gyerekük tanulmányai érdekében.
Az átmeneti időszakban, amíg nem találnak új rektort, az egyetem vezetését Szabó Lajos rektorhelyettes veszi át, amit a 24.hu információi szerint "megütközéssel vett tudomásul" az egyetem Szakszervezeti Bizottsága.
Szabó Lajos általános rektorhelyettes az elmúlt négy évben az egyetemi átalakítási folyamat egyik legnépszerűtlenebb szereplőjévé vált, nevéhez számos „erőből áttolt”, az egyetemi autonómiát semmibe vevő intézkedés fűződik
- írják. Többek között ugyanis ő az a személy, aki felmentette a vizsgabotrányban elmarasztalt két egyetemi oktatót is.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
