Idén jelentkezett a legtöbb orosz hallgató magyarországi ösztöndíjra

A külügyminiszter arról beszélt, hogy az Ukrajna lerohanása miatt szankcionált országgal „nemzeti érdek” fenntartani az együttműködést. Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszter szerint az ösztöndíjrendszer is segít a kapcsolatok erősítésében.

  • Tarnay Kristóf

A kétszáz ösztöndíjas helyre az idén 698 oroszországi hallgató jelentkezett, ez a valaha volt legtöbb orosz hallgató jelentkezése magyarországi ösztöndíjra – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán, miután Budapesten fogadta Mihail Murasko orosz egészségügyi minisztert, akivel közös sajtótájékoztatót tartottak a magyar-orosz együttműködésről, írta meg a Telex.

„A szankciók által nem korlátozott területeken az együttműködést Oroszországgal fenntartjuk és folytatjuk, egészen egyszerűen azért, mert ez a nemzeti érdekünk, és ez a magyar emberek érdeke is” – fogalmazott a magyar külügyminiszter arról az országról, amelyet közismert módon azért szankcionált az EU, mert a nemzetközi jogot semmibe véve lerohanta Ukrajnát.

Mások mellett arról is beszélt, a két fél egy fontos onkológiai együttműködésről tárgyal, és az oktatási együttműködést is fenntartják. Murasko azt mondta, az ösztöndíjrendszer és hogy közel 700 orosz diák szeretne Magyarországon tanulni, segít a két ország közötti kapcsolatok erősítésében. Amely egyébként szoros: 2022-ben a kereskedelmi kapcsolataink rekordot értek el azokon a területeken, amelyek nem esnek szankciók alá – tette hozzá.

(Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.