Több száz iskolát és óvodát bombáztak le Ukrajnában a háború első évében
Egy kutatás szerint az iskolák és óvodák bombázása szándékos, tudatos támadások, nem pedig a véletlenek eredménye.
A külügyminiszter arról beszélt, hogy az Ukrajna lerohanása miatt szankcionált országgal „nemzeti érdek” fenntartani az együttműködést. Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszter szerint az ösztöndíjrendszer is segít a kapcsolatok erősítésében.
A kétszáz ösztöndíjas helyre az idén 698 oroszországi hallgató jelentkezett, ez a valaha volt legtöbb orosz hallgató jelentkezése magyarországi ösztöndíjra – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán, miután Budapesten fogadta Mihail Murasko orosz egészségügyi minisztert, akivel közös sajtótájékoztatót tartottak a magyar-orosz együttműködésről, írta meg a Telex.
„A szankciók által nem korlátozott területeken az együttműködést Oroszországgal fenntartjuk és folytatjuk, egészen egyszerűen azért, mert ez a nemzeti érdekünk, és ez a magyar emberek érdeke is” – fogalmazott a magyar külügyminiszter arról az országról, amelyet közismert módon azért szankcionált az EU, mert a nemzetközi jogot semmibe véve lerohanta Ukrajnát.
Mások mellett arról is beszélt, a két fél egy fontos onkológiai együttműködésről tárgyal, és az oktatási együttműködést is fenntartják. Murasko azt mondta, az ösztöndíjrendszer és hogy közel 700 orosz diák szeretne Magyarországon tanulni, segít a két ország közötti kapcsolatok erősítésében. Amely egyébként szoros: 2022-ben a kereskedelmi kapcsolataink rekordot értek el azokon a területeken, amelyek nem esnek szankciók alá – tette hozzá.
(Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
Egy kutatás szerint az iskolák és óvodák bombázása szándékos, tudatos támadások, nem pedig a véletlenek eredménye.
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.