A Fidesz márciusban leszavazta a Momentum emeléssel kapcsolatos határozatát, ekkor az egyetem vezetőségéhez fordultak, akikkel végül sikerült megállapodniuk.
A Szegedi Tudományegyetem Szenátusa tegnap megszavazta egy kiegészítő ösztöndíj-csomag létrehozását, mely szeptembertől már életbe is lép. A kiegészítő ösztöndíj-csomag a Momentum kérésével ellentétben nem fog alanyi jogon járni, hanem pályázni kell rá. Információink szerint lesz azonban olyan része, amire annyi doktorandusz lesz jogosult, ahányan jelenleg a Szegedi Tudományegyetemen tanulnak, így elméletileg minden hallgató számára elérhető lesz. Ez havi 40 000 Ft pluszt fog jelenteni a pályázó hallgatóknak. Ezen felül pedig lesznek olyan pályázható kiegészítő ösztöndíjak, amelyeket egy szűkebb réteg fog csak megkapni, ezek magasabb összegű kiegészítések lesznek – olvasható a Momentum sajtóközleményében.
Halász Noémi, a Momentum szegedi alelnöke az Eduline-nak azt mondta, szerinte azért van szükség az emelésre, mert a doktoranduszok állami ösztöndíja 2016 óta lényegében változatlan, miközben a megélhetési költségek jelentősen nőttek az elmúlt hét évben. Jelenleg az első két tanévben nettó 140.680 Ft-ot, a második két tanévben pedig nettó 180.680 Ft-ot vihetnek haza a doktori hallgatók. Ez 2016 óta mindössze havi 680 Ft-os emelkedést jelent, ami teljességgel eltörpül az árak jelentős emelkedéséhez képest.
Az utóbbi években a különböző tudományterületeken a doktoranduszok száma drasztikusan visszaesett, különösen a tehetségesebb végzős hallgatók körében erőteljes ez a visszaesés. Ennek legfőbb oka az ösztöndíj igen alacsony összege, amely rövidtávon a doktoranduszok megélhetését kockáztatná; hosszútávon pedig a magyar tudományos élet fejlődését is.
A Momentum emeléssel kapcsolatos határozati javaslatát a Fidesz márciusban leszavazta, emiatt Halász Noémi az alapítványi fenntartású Szegedi Tudományegyetem kuratóriumának elnökéhez fordult, kérte, hogy az egyetemen saját keretből vessenek véget ennek a tarthatatlan helyzetnek.
"Bár a szegedi eredmény természetesen siker, de az ország más egyetemein tanuló doktoranduszok számára nem jelent megoldást. Amennyiben más egyetemek követik is a szegedi példát - mert vannak erre utaló információink - ez a kiegészítő ösztöndíj akkor sem végleges megoldása a problémának, hiszen bármikor elvehető. Jelenleg ez nem jog, hanem kegy, amit az egyetemek vezetése bármikor visszavonhat."
– közölték lapunkkal.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
