Koreai Tanszék alakult a Károli Gáspár Református Egyetemen

Koreai nyelvet eddig is tanulhattak az intézmény hallgatói, az új tanszék megalapításával viszont tovább bővül a Koreával kapcsolatos kurzusok köre.

  • Eduline/MTI

Koreai Tanszék indult a Károli Gáspár Református Egyetem Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézetén belül - olvasható az MTI-ben. Az egyetem közleménye szerint egy korábbi célkitűzésük valósult meg a Koreai Tanszék megalapításával, az egyetem ugyanis már 2010 óta törekszik a koreai kapcsolatok fejlesztésére. Jelenleg hat partnerintézménnyel rendelkezik, de csereprogramokat is kínál a hallgatóknak, akik a Keleti nyelvek és kultúrák alapképzésen eddig is választhatták második nyelvnek a koreait.

A tanszék alapító ünnepségére május 15-én került sor a Károlyi-Csekonics-palota Szivartermében a korábbi Szedzsong koreai király születésnapján, hiszen - mint írják - az egykori király maga is sokat tett hazájában az oktatásért és a tehetséggondozásért, valamint az ő nevéhez fűződik a koreai írásmód megalkotása is. A rendezvényen megszólalt Hong Kyu Dok, a Koreai Köztársaság magyarországi nagykövete, Horváth Géza, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar dékánja, valamint In Sukjin, a Koreai Kulturális Intézet igazgatója és Csoma Mózes, a Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézetének docense, a Koreai Tanszék tanszékvezetője is.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.