Megvan, kik az Óbudai Egyetem és a Pannon Egyetem kuratóriumának új tagjai

A miniszterek lemondása miatt megüresedett helyekre a szintén kormányközeli Nagy Zoltán és Szabadics Zoltán került.

  • Eduline

A Gránit Bank vezérigazgató-helyettese és az állami közbeszerzések rendszeres szereplője, a Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt. tulajdonosa is kuratóriumi tag lett - számolt be róla a Telex.

Korábban már mi is megírtuk, hogy a februárban lemondott miniszterek helyére egyelőre még nem minden egyetemen találtak új kuratóriumi tagokat. A Miskolci Egyetem honlapján az intézmény vagyonkezelő alapítványának elnökeként jelenleg is Varga Judit igazságügyi miniszter neve szerepel, de eddig még a Szegedi Tudományegyetem tagjai közül sem törölték Lantos Csaba energiaügyi miniszter nevét. Az Óbudai Egyetemen, a Pannon Egyetemen és a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetemen viszont már történtek személyi változások. Varga Mihály pénzügyminiszter helyét az Óbudai Egyetemen Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere vette át, míg Navracsics Tibor uniós forrásokért felelős miniszter helyére a Pannon Egyetemen Birkner Zoltán, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke került.

A Telex most azt írja, az említett két egyetemen már az is eldőlt, kik kerülnek a lemondott tagok miatt megüresedett helyekre. Az Óbudai Egyetemet fenntartó alapítvány új tagjai közé Nagy Zoltán, a Gránit Bank vezérigazgató-helyettese került, aminek többségét Tiborcz István, a miniszterelnök vejének cége, a BDPST Group vásárolt meg, a Pannon Egyetem ötfős vagyonkezelő alapítványába pedig két új tag is érkezett; Szabadics Zoltán, aki 2016-ban "Az Év Agrárembere", 2018-ban pedig a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést is megkapta, és akinek cége, a Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt. rendszeres szereplője az állami közbeszerzéseknek, nem mellesleg pedig Mészáros Lőrinc rendszeres konzorciumi partnere. A kuratórium másik új tagja Barus Péter, a Pannon Egyetemért Alapítvány operatív igazgatója lett.

A miniszterek lemondására és új tagok kinevezésére egyébként azért volt szükség, mert januában az Európai Bizottság többek között az aktív politikusok egyetemi vagyonkezelő alapítványokban betöltött szerepei miatt összeférhetetlenségre hivatkozva befagyasztotta a 21 alapítványi egyetem mobilitási programjaira érkező uniós támogatását. A probléma részleges megoldására Gulyás Gergely február 9-én bejelentette a miniszterek visszalépését a kuratóriumi tagságtól, de több miniszteri biztos kormánybiztos és miniszterelnöki biztos is a lemondás mellett döntött, míg mások inkább a kormányzati pozícióiktól váltak meg. Arról, hogy ez miért nem elég az Európai Bizottság számára, korábban már itt írtunk.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.