A januári béremelés miatt nem csak Budapesten, országos szinten emelkedtek a bérleti díjak.
Egy hónap alatt országosan 1,8 százalékkal emelkedtek a lakbérek februárban - árulta el a 444.hu-nak Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A szakember szerint a drágulás oka a lakásvásárlások elhalasztása mellett főképp a béremelés. Az új évben a minimálbér összege 16 százalékkal bruttó 232 ezer forintra emelkedett, a garantált bérminimum összege pedig 14 százalékkal bruttó 296 400 forintra nőtt, de emelésre számíthattak azok a munkavállalók is, akik ennél magasabb összeget keresnek. A februári meredek áremelkedés tehát annak tudható be, hogy ebben a hónapban kapják meg a munkavállalók az első, már megemelt januári bérüket, így a bérbeadók is ebben a hónapban emeltek lakások bérleti díjain. Számít az is ugyanakkor, hogy a lakásvásárlás előtt állók jelentős része a magas kamatok miatt egyelőre vár, akiknek pedig muszáj költözniük, albérletet keresnek.
Az Ingatlan.com elemzése szerint a tavaly őszi 200 ezer forintos átlagról márciusra 210 ezer forintra nőtt az átlagos havi lakbér összege Budapesten, a legmagasabb bérleti díjak pedig az V. kerületben vannak, ahol 320 ezer forint az átlagár. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ennél alacsonyabb összegekért ne lehetne albérletet találni Budapesten. A diákok számára kedvező VIII. kerületben az egyszobás lakások havi bérleti díja 140 és 180 ezer forint között mozog, szobát pedig 70 ezer forint körüli áron lehet bérelni, de hasonló árak vannak a IX.. és XI. kerületben is, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem környékén, ahol egy kis figyelmességgel és gyorsasággal nagyobb, kétszobás lakásokat is lehet találni havi 160-250 ezer forintos bérleti díjért.
Az ingatlanközvetítő szerint a vidéki egyetemvárosok közül jelenleg Veszprémben a legdrágább, Miskolcon és Szegeden pedig a legolcsóbb albérletet bérelni. Veszprémben átlagosan 155 ezer forint a bérleti díj, míg Miskolcon 100, Szegeden pedig 122 ezer forint.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
