A Demokratikus Koalíció szerint az Országgyűlés igazságügyi bizottsága leszavazta az Európai Bizottság uniós támogatásokhoz szükséges javaslatát.
Leszavazták a kormánypárti politikusok az Európai Bizottság javaslatát - jutatta el a Népszavához a Demokratikus Koalíció.
Vasárnap már az Eduline is megírta, hogy az Európai Bizottság számára nem bizonyult elégnek a kormány korábbi javaslata, amely alapján a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok kuratóriumi tagságát maximumát 6+6 évben korlátoznák, államtitkári pozíciótól fölfelé pedig összeférhetetlennek minősítenék ahhoz, hogy az Erasmus+ és Horizont Európa programokból decemberben kizárt modellváltó egyetemek újra szerződhessenek az Európai Unióval.
A javaslat szerint amellett, hogy a bizottság az összes köztisztviselő lemondását kéri, 4+4 évben maximalizálná a kuratóriumi tagság időtartamát, és két évig ellehetetlenítené azt is, hogy a posztjaikról lemondó miniszterek kuratóriumi tagok lehessenek. Szerintük ez az időszak arra szolgálna, hogy a tisztviselők elkerülhessék azokat az összeférhetetlenségi helyezeteket, amelyek korábbi pozíciókból adódhatnak, és biztosítaná, hogy a vagyonkezelő alapítványokban olyan tagok ülhessenek, akiket megfelelő, egyértelmű kritériumok alapján jelölnek ki a pozícióra.
A DK szerint az Orbán-kormány ,,olyan gyorsan árulta el az egyetemistákat, hogy az csak stopperrel mérhető”, amikor az Országgyűlés igazságügyi bizottságának többsége leszavazta az Európai Bizottság kérelmét, ezzel pedig nemet mondott arra, hogy az alapítványi egyetemek visszakaphassák a Horizont Európa és Erasmus+ csereprogramokra járó uniós támogatásokat.
Bár az iskola mint intézmény már nagyon régóta velünk van, meglepően meglehetősen rövid múltra tekint vissza az a törekvés, hogy mélyebben megértsük és vizsgáljuk: tulajdonképpen mit is tesz az iskola a gyerekekkel. Az évszázadok során számtalan nevelési elmélet és a legkülönbözőbb iskolatípusok jöttek létre, a tanulás alapvető természetéről alkotott képünk mégis gyakran tévutakra tévedt. Vélemény.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Rendhagyó videóban kalauzolta végig a nézőket Lannert Judit az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium második emeletén. Az egykor Novák Katalin, Koncz Zsófia és Hornung Ágnes által használt irodatérben a szakember szerint a dolgozószobák sokkal inkább szolgálták a reprezentációt és a szépítkezést, mint a tényleges érdemi munkát.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Bár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete alapvetően támogatja Lannert Judit 14 pontos, alsó tagozatokat érintő javaslatcsomagját, de azért vannak aggályaik.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Mostantól nem lesz elég csupán jól megírni egy beadandót.
