Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az egyetem szerint az energiatakarékossági intézkedések beváltak, így egy rendhagyó tavaszi szünet után jelenléti oktatással indul a tavaszi félév.
Az egyetem elérte a fenntartó által elvárt, előírt energiamegtakarítási számokat, jelentősen visszafogta az egyetem távhő- és gázfogyasztását, emellett a villamosenergia-fogyasztást is csökkentette
- tették közzé az intézmény szerdán. Ennek értelmében nincs szükség online oktatásra, de a tavaszi félév a szokottnál később - a rendhagyó időpontú, február 20-25. közötti tavaszi szünet után - csak február 27-én kezdődik. A tavaszi félévben tehát a hallgatók jelenléti formában, de az energiatakarékossági intézkedések betartásával tanulhatnak majd az egyetemen.
Korábban egyébként már írtunk arról, hogy az állami egyetemeknek spórolási tervet kellett készíteniük, melynek érdekében az ELTE-n már az őszi szünet is rendhagyó időpontban, a szokásos október végi dátum helyett december 12-17. között volt.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.