Többek között a nyíregyházi, a pécsi és a szegedi egyetem is extra ösztöndíjakkal ösztönözné a felvételizőket arra, hogy valamelyik pedagógusképzésre jelentkezzenek.
Havi százezer forint - ekkora összeget kapnak azok az elsőéves, nappali tagozatos hallgatók, akik első helyen jelölték meg a Szegedi Tudományegyetem vagy a Gál Ferenc Egyetem valamelyik pedagógusképzését, és be is kerültek a szakra. A két felsőoktatási intézmény néhány hete jelentette be a Zircen Janka program elindulását, amelynek egyértelműen az a célja, hogy növelje a pedagógusszakosok számát. A szegedi egyetemen a 2023/2024-es tanévben ötven, a Gál Ferenc Egyetemen félévente tizenöt hallgató kaphatja meg a támogatást, amelyre minden szemeszterben újra pályázhatnak a hallgatók.
A Nyíregyházi Egyetem már 2021 óta havi 50 ezer forintos ösztöndíjat ad az elsőéves tanárszakos hallgatóknak, a nappali tagozatos elsőévesek emellett egy laptopot is kapnak - igaz, ez nem csak a pedagógusképzéseken tanulóknak jár.
Leendő tanároknak szóló ösztöndíjprogramot indított a Pécsi Tudományegyetem. A nappali tagozatos, osztatlan tanárszakon tanulók az első sikeresen elvégzett szemeszter után 100 ezer forintos egyszeri támogatást kapnak, majd havi 20 ezer forint jár azoknak, akik egy félévben legalább 30 kreditet gyűjtenek. Az ösztöndíjas hallgatókat ráadásul a diploma megszerzése után szintén egyszeri, 400 ezer forintos pályakezdési támogatással segíti az egyetem.
Az ötlet egyébként nem új, a különböző pedagógusképzéseken tanulók már 2013 pályázhatnak a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjra, amellyel évente 125-375 ezer forintot kaphatnak. Az osztatlan tanárképzésen, gyógypedagógia vagy tanító szakon tanulóknak ehhez azonban vállalniuk kell, hogy megszerzik a diplomát, azt követően pedig legalább annyi ideig dolgoznak "a támogató által megjelölt köznevelési kör egy intézményében", ameddig az ösztöndíjat kapták.
Drasztikus tanárhiány
Nem véletlen, hogy több egyetem extra ösztöndíjakkal növelné a pedagógusszakosok számát. Néhány évvel ezelőtt 17-18 ezer jelentkező közül átlagosan 10-11 ezren felvételiztek sikeresen pedagógusképzésre, 2021-ben viszont már csak 7327-en, 2022-ben pedig mindössze 6453-an kezdhették el a képzést az általános felvételi után.
A kevés jelentkező miatt 2022-ben sok tanári szakpár el sem tudott indulni, de az sem ritka, hogy – jellemzően a természettudományos szakpárokra – senki nem is jelentkezik. Pedig az álláshirdetéseket böngészve úgy tűnik, az iskolák között éles a verseny a pedagógusokért; a szakszervezetek szerint körülbelül tizenhatezer pedagógus hiányzik a rendszerből.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
