Nagyot javított a Debreceni Egyetem az egyik nemzetközi rangsorban, ezen a területen a 89. helyen végzett

A 89. helyet szerezte meg a Debreceni Egyetem a Round University Ranking természettudományi képzésekről készített tematikus rangsorában.

  • Eduline

Az intézmény közleményében az áll, hogy a Debreceni Egyetem az előző, 2021-es rangsorhoz képest több mint ötven helyet javított, így idén a 89. helyen áll a több mint ezer felsőoktatási intézmény teljesítményét összehasonlító rangsorban.

A Round University Ranking készítői valamennyi egyetemet 20 mutató és az egyetemi tevékenység négy kulcsterülete alapján – oktatás (40%), kutatás (40%), nemzetközi mutatók (10%) és pénzügyi fenntarthatóság (10%) – értékelik.

A természettudományos rangsor élén három egyesült államokbeli intézmény végzett: a California Institute of Technology (Caltech), a Princeton és a Stanford. Az első 20 helyen 11 amerikai, 3 svájci, 2 svéd, 2 kínai, 1 olasz és egy dél-koreai egyetem szerepel, míg az első százban – ezt nevezik a rangsor készítői „gyémántligának – 34 amerikai, 7 kínai, 7 német, 6 japán, 5 svájci, 4 orosz, 3 svéd és más országok egyetemei mellett egyedüli magyar intézményként a Debreceni Egyetem is ott van.

A DE ezzel megelőzte például a prágai Károly Egyetemet (112), a krakkói Jagelló Egyetemet (286), a Varsói Egyetemet (legjobb lengyelként 196), a moszkvai Lomonoszov Egyetemet (127). A RUR valamennyi szakterületi rangsorában eredményesen szerepelt az intézmény: Medical (226), Humanities (305), Social (385), Life Sciences (405), Technical(624). Az egyetem a teljes listán is az első 500-ban szerepel, jelenleg a 450. helyen.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.