Majdnem 650 ELTE-s dolgozó írt közös állásfoglalást az egyetem vezetésének, ebben azt követelték, hogy emeljék az alapbéreket, azok ugyanis nem csak európai vagy közép-európai, de magyarországi összehasonlításban is extrém alacsonyak.
„A jelenlegi fizetések nem biztosítják az oktatók és az adminisztratív munkakörben dolgozók megélhetését, nem teremtik meg a tudományos kutatás, illetve a színvonalas oktatási és azt támogató tevékenységek minimálisan szükséges előfeltételét sem, és egyre nehezebbé teszik az utánpótlás biztosítását. Ráadásul az egyetemi bértáblába sem az oktatók, sem az adminisztratív munkakörben dolgozók bérére vonatkozóan nincs beépítve semmiféle automatizmus, amely akár csak a hivatalos infláció követését lehetővé tenné” – közölték az Eduline-nak az „ELTE-sek az egyetemi oktatás jövőjéért” nevű csoport tagjai.
Hozzátették: elfogadhatatlannak tartják a jelenlegi bérezést, nemcsak az oktatókét, hanem az adminisztratív munkakörben dolgozókét is, és azt várják az egyetem vezetőitől és a fenntartótól (az ELTE egyike a hat állami felsőoktatási intézménynek), hogy haladéktalanul tegyenek konkrét lépéseket a súlyos helyzet megoldására. Míg 10 éve egy adjunktus bértábla szerinti alapbére (bruttó 277.200 ezer Ft) a nemzetgazdasági átlagbér körül mozgott, mostanra annak 60%-a alá csökkent. A jelenlegi bértábla szerint az új minimálbérnél (bruttó 232 ezer forint) alacsonyabb a tanársegédi alapbér (ami bruttó 221 800 forint), míg az új garantált bérminimum (bruttó 296 ezer forint) még az egyetemi adjunktusi alapbérnél is magasabb.
„Az elmúlt években az ezeket az összegeket kiegészítő, központilag előírt 15+15%-os béremelés csak “munkáltatói döntésen alapuló illetmény” formájában valósult meg, és az átlagos tanársegédi bér ezzel együtt is alatta marad az átlagkereset 60%-ának. Magyarország százalékosan is lényegesen kisebb részét (0,9%) költi eleve alacsonyabb GDP-jének felsőoktatásra, mint a legtöbb fejlett ország; az arány alacsonyabb nem csak Ausztriáénál (1,7%) vagy Németországénál (1,3%), hanem Lengyelországénál (1,3%), Csehországénál (1,2%) és Szlovéniáénál (1,1%) is” – írják.
A 2022 novemberében az ELTE vezetéséhez eljuttatott állásfoglalásra nem kaptak „kézzelfogható, érdemi választ”, ezért „most ismét, immár a nyilvánosság előtt, az egyetem vezetéséhez és a fenntartóhoz fordulunk. Továbbra is elengedhetetlennek tartjuk az alapbérek rendezését. Ezt az alulfinanszírozottság miatt egyetemen belül, forrásátcsoportosítással lehetetlen megoldani, épp ezért a központi költségvetésből szükséges hozzá megemelt forrást biztosítani. A jelenlegi bérszínvonal olyan alacsony, hogy az alapbérek azonnali megháromszorozására lenne szükség. Csak az igazi alapbéremelés jelent valódi megoldást, az ideiglenes, visszavonható pótlékok, kiegészítések nem. Csak így érhető el, hogy a tanársegédi alapbér 2008 után először ismét a garantált bérminimum duplája legyen”.
Azt is szükségesnek tartják, hogy az alapbéreknek a mindenkori garantált bérminimumhoz viszonyított aránya törvényben szerepeljen, emellett a közalkalmazotti bértáblák újratárgyalását is követelik.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
