„A kormány csak a munkabeszüntetésekre figyel, csak ez éri el az ingerküszöbét” – írja oldalán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely január 23-tól egyhetes sztrájkot hirdet. A sztrájktörvény miatt rendhagyó megoldásokat is ajánlanak a tiltakozóknak.
„Felhívjuk a munkavállalókat, hogy ezen a héten tegyék le a munkát, csatlakozzanak a sztrájkhoz” – írják a nedolgozzingyen.hu oldalon, hozzátéve: azért január 23-án kezdődik a sztrájk, mert ekkor ér véget a nyolcadikosok középiskolai felvételije, tehát a munkabeszüntetés nem veszélyezteti a továbbtanulásukat.
„Azért nem egy napban, hanem egy hétben gondolkodunk, hogy a sztrájkfolyamat új erőre kapjon” – emelik ki, de azt is hozzáteszik, hogy a „kis sztrájk is több, mint ha nincs sztrájk”.
A sztrájktörvény azonban szűk keretek közé szorítja a munkabeszüntetést. „Ha az intézményvezető a sztrájk idejére tanítást rendel el, legyenek olyan időszakok az adott sztrájknapon, amikor nincs tanítás még 50%-ban sem. Ez úgy oldható meg, hogy ha pl. egy osztály hétfői órái közül az első hármat érinti a sztrájk, akkor ezek az órák ténylegesen elmaradnak és csak felügyelet van elrendelve. A tanórák 50%-át egy másik sztrájknapon tartjuk meg az aznapi 50%-kal, azaz ezen a másik napon az órát 100%-ban megtartva. Ez az óra is sztrájknak minősül statisztikailag, és még ki is kell fizetni” – áll a PDSZ oldalán.
Ha egy iskolában egész héten sztrájkolni szeretnének, akkor két hétre jelentsék be a sztrájkot, így a január 23-i héten valóban beszüntetik a munkát, csak a legalapvetőbb felügyeletet látják el, majd a következő héten normál munkarend szerint dolgoznak – de papíron ez is sztrájknak minősül, és ki is fizetik az akkor végzett munkát.
Ha az intézményvezető úgy dönt, hogy minden nap elrendeli a tanórák 50%-ának megtartását (érettségire felkészítés esetén a 100%-ot), a tanórára berendelt kollégák ne tartsanak teljes tanórát, hanem hagyják félbe az órát, és a maradék időben felügyeljenek. Fontos, hogy nem a pedagógusok, hanem a tanulók óraszámának 50%-ára írja elő a törvény, hogy azt meg kell tartani, következésképpen, elsősorban a nem sztrájkolókat kell beosztani ezek megtartására – kéri a szakszervezet.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
