Orbán Viktor az Erasmus-ügyről: ha nem tudnak megállapodni, a költségvetésből fizetik ki az ösztöndíjakat

Az Erasmus-ösztöndíjakról is beszélt Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában.

  • Szabó Fruzsina

„Ösztöndíjprogram lesz, majd a brüsszeliekkel erről megegyezünk. Vagy ha nem, akkor a magyar költségvetés ki fogja ezt fizetni” – mondta a miniszterelnök a Kossuth Rádióban. A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be, hogy kifizetik az Erasmus-ösztöndíjak költségét, ha nem sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal.

A Népszava hétfőn írt arról, hogy az Európai Bizottság döntése alapján kizárják az Erasmus+ programból azt a huszonegy magyar egyetemet, amely az elmúlt években alapítványi fenntartásba került. A bizottság szerint működési modelljük nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését, hiszen sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak rájuk.

Orbán Viktor „szamárságnak” nevezte az Európai Bizottság kifogásait (azt, hogy a modellváltó egyetemek alapítványi kuratóriumai tagjai között aktív politikusok, többek között miniszterek is vannak, ez pedig összeférhetetlenségi problémát jelent), szerinte Nyugat-Európában általános gyakorlat, hogy politikusok ülnek egyetemek kuratóriumaiban.

Közben egyébként több érintett egyetem bejelentette, hogy biztosítják a hallgatók kiutazását, ezt jelentette be a szegedi egyetem és a Corvinus is, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem pedig saját külföldi ösztöndíjprogramot indítana.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.