Az Erasmus-ösztöndíjakról is beszélt Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában.
„Ösztöndíjprogram lesz, majd a brüsszeliekkel erről megegyezünk. Vagy ha nem, akkor a magyar költségvetés ki fogja ezt fizetni” – mondta a miniszterelnök a Kossuth Rádióban. A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be, hogy kifizetik az Erasmus-ösztöndíjak költségét, ha nem sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal.
A Népszava hétfőn írt arról, hogy az Európai Bizottság döntése alapján kizárják az Erasmus+ programból azt a huszonegy magyar egyetemet, amely az elmúlt években alapítványi fenntartásba került. A bizottság szerint működési modelljük nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését, hiszen sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak rájuk.
Orbán Viktor „szamárságnak” nevezte az Európai Bizottság kifogásait (azt, hogy a modellváltó egyetemek alapítványi kuratóriumai tagjai között aktív politikusok, többek között miniszterek is vannak, ez pedig összeférhetetlenségi problémát jelent), szerinte Nyugat-Európában általános gyakorlat, hogy politikusok ülnek egyetemek kuratóriumaiban.
Közben egyébként több érintett egyetem bejelentette, hogy biztosítják a hallgatók kiutazását, ezt jelentette be a szegedi egyetem és a Corvinus is, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem pedig saját külföldi ösztöndíjprogramot indítana.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
