A Corvinus is a zsebébe nyúlna, ha kellene: kifizetnék a hallgatóknak járó Erasmus-támogatásokat

Egy biztos: a 2024-es szerződésekről legkésőbb március végéig meg kell állapodnia a kormánynak az Európai Bizottsággal.

  • Eduline

A Budapesti Corvinus Egyetem bízik az Erasmus+ és Horizont Európa források körül kialakult helyzet mielőbbi megnyugtató rendezésében, szükség szerint azonban, a fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány támogatásával, kész biztosítani a 2024/25-ös tanévre a hallgatói kiutazások költségeit - közölte az egyetem.

Az Erasmus+ program lehetőségeit leginkább kihasználó egyetemek között van a Corvinus: tanévenként nagyságrendileg 500 diák vett részt a programokban - teszik hozzá.

Nem ők az egyetlenek, akik fizetnének

Nemrég jelentette be a Szegedi Tudományegyetemet fenntartó kuratórium elnöke, hogy ha kell, az egyetem saját zsebből finanszírozza majd a nemzetközi csereprogram útjait a hallgatóknak. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE) pedig saját ösztöndíjprogramot indít, ha a hallgatóik nem vehetnek részt az Erasmus+ programban.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.