Közvetlenül a szakmai szervekkel egyeztet a Corvinus az Erasmus sorsáról

Az egyetem a nemzetközi csereprogram és Horizont program kapcsán felvette a kapcsolatot az illetékes szakmai szervekkel.

  • Eduline

A kormányzati tájékoztatás szerint az idei erasmusos csereprogramok zavartalanul megvalósulhatnak - írta az egyetem friss közleményében hozzátéve, megkezdték az egyeztetéseket az uniós támogatásokra vonatkozó új szabályok jogi értelmezéséről.

A Horizont kutatási és innovációs programot érintően az egyetem a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalon belül működő Horizont Európa Nemzeti Kapcsolattartói hálózattal áll kapcsolatban annak érdekében, hogy tisztázzák, a döntés mit jelent a Corvinusra nézve.

Hozzáteszik, az Erasmus programot érintő uniós döntés kapcsán az illetékes szakminisztérium azt közölte, hogy „a jelenleg futó és 2023-ban az egyetemek által pályáztatott felsőoktatási hallgatói, oktatói csereprogramokat nem érinti az Európai Bizottság tavaly év végi döntése".

Ahogy mi is megírtuk, úgy tűnik, a „modellváltó” egyetemek nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus” csereprogramból és a Horizont kutatási programból. Magyarországon összesen huszonegy egyetem váltott fenntartót 2019 óta, ezeket közérdekű vagyonkezelő alapítványok működtetik – amelyek kuratóriumaiban azonban vezető politikusok, miniszterek is ülnek.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.