Több ezer egyetemista terveit húzhatja keresztbe, hogy az alapítványi egyetemeket kizárták az Erasmusból

2019-ig folyamatosan emelkedett a magyar Erasmus-ösztöndíjasok száma, és a járvány utáni első évben újra többen mentek külföldre.

  • Eduline

A Népszava írta meg hétfőn, hogy a „modellváltó” egyetemek nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus” csereprogramból és a Horizont kutatási keretprogramból. Magyarországon összesen huszonegy egyetem váltott fenntartót 2019 óta, ezeket közérdekű vagyonkezelő alapítványok működtetik – amelyek kuratóriumaiban azonban vezető politikusok, miniszterek is ülnek.

Utánanéztünk, pontosan hány magyar hallgató utazott ki az elmúlt években Erasmusszal – az adatok szerint 2019-ig folyamatosan emelkedett a számuk, a járvány előtti utolsó évben Magyarországról több mint 20 ezren utaztak ki az ösztöndíjprogram segítségével. Bár az Erasmust jellemzően az egyetemisták programjaként szokták emlegetni, valójában közoktatási, szakképzési, felnőttképzési intézmények is részt vesznek benne.

Az Erasmus itthoni koordinálásáért felelős Tempus Közalapítvány infografikája szerint 2019-ben ötven felsőoktatási intézményből 8033-an utaztak külföldre, körülbelül 4800 hallgató használta ki az ösztöndíj-lehetőséget – a legtöbben Németországot, Spanyolországot és Olaszországot választották.

A legtöbb hallgatót egyébként az Eötvös Loránd Tudományegyetem küldte ki (amely továbbra is állami fenntartású, így az Európai Bizottság döntése nem érinti), a második és a harmadik helyen viszont a Budapesti Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem állt – amelyek viszont jó ideje alapítványi formában működnek.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.