Bár a tálib vezetés korábban mégis engedélyezte, hogy érettségit szerezzenek, végül a felsőoktatásból kitiltották az afgán nőket.
Azonnali hatállyal kitiltották a nőket az afgán felsőoktatásból - számolt be róla a BBC. A tálibok a tavalyi hatalomátvételüket követően több ponton is súlyosan korlátozták az Afganisztánban élő nők jogait.
Kezdetben kitiltották őket a középiskolákból, megtiltották, hogy vezetni tanulhassanak, majd azt is korlátozták, hogy milyen területeken tanulhatnak a felsőoktatásban, többek között megtiltva, hogy állatorvosok, újságírók vagy közgazdászok legyenek. Miután azt is megszabták, hogy a felsőoktatásban tanuló női hallgatókat csak nők vagy idősek taníthatják, a legfrissebb hírek szerint, bár korábban mégis engedélyezték, hogy a nők is érettségizhessenek, most a teljes felsőoktatásból kitiltották a női hallgatókat.
A felsőoktatásért felelős miniszter keddi bejelentését követően néhányan tüntetést szerveztek Kabul utcáira, de nem sokkal később szét is kergették őket a tálib tisztviselők. A hír hallatán az Egyesült Nemzetek Szervezete és több nyugati ország, köztük az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere, Antony Blinken is megszólalt.
Az ENSZ afganisztáni megbizottja szerint a nők kitiltása az egyetemekről egy "újabb mélypontja az afgán társadalomnak", az amerikai külügyminiszter pedig azt mondta, ennek a lépésnek "következményei lesznek". Néhány diáklány a brit lapnak azt mondta, a tálibok lépésével mindent elvesztettek, ami összekötötte őket a jövőjükkel.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
