Bár a tálib vezetés korábban mégis engedélyezte, hogy érettségit szerezzenek, végül a felsőoktatásból kitiltották az afgán nőket.
Azonnali hatállyal kitiltották a nőket az afgán felsőoktatásból - számolt be róla a BBC. A tálibok a tavalyi hatalomátvételüket követően több ponton is súlyosan korlátozták az Afganisztánban élő nők jogait.
Kezdetben kitiltották őket a középiskolákból, megtiltották, hogy vezetni tanulhassanak, majd azt is korlátozták, hogy milyen területeken tanulhatnak a felsőoktatásban, többek között megtiltva, hogy állatorvosok, újságírók vagy közgazdászok legyenek. Miután azt is megszabták, hogy a felsőoktatásban tanuló női hallgatókat csak nők vagy idősek taníthatják, a legfrissebb hírek szerint, bár korábban mégis engedélyezték, hogy a nők is érettségizhessenek, most a teljes felsőoktatásból kitiltották a női hallgatókat.
A felsőoktatásért felelős miniszter keddi bejelentését követően néhányan tüntetést szerveztek Kabul utcáira, de nem sokkal később szét is kergették őket a tálib tisztviselők. A hír hallatán az Egyesült Nemzetek Szervezete és több nyugati ország, köztük az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere, Antony Blinken is megszólalt.
Az ENSZ afganisztáni megbizottja szerint a nők kitiltása az egyetemekről egy "újabb mélypontja az afgán társadalomnak", az amerikai külügyminiszter pedig azt mondta, ennek a lépésnek "következményei lesznek". Néhány diáklány a brit lapnak azt mondta, a tálibok lépésével mindent elvesztettek, ami összekötötte őket a jövőjükkel.
Évértékelővel egybekötött sajtótájékoztatót tart ma Orbán Viktor miniszterelnök, ahol többször is előkerült a magyar közoktatás és a tanárok helyzete.
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
