Megbéníthatja a brit felsőoktatást a dolgozók gigasztrájkja, 70 ezren tagadták meg a munkát

150 egyetemet, 70 ezer munkavállalót, 2 és félmillió hallgatót érinthet a brit felsőoktatási dolgozók november 24-én kezdődő sztrájkja.

  • Székács Linda

Haralmas káoszt okozgat a brit felsőoktatási dolgozók november 24-én kezdődő sztrájkja – írja a The Guardian.

Korábban már az Eduline is beszámolt arról, hogy a brit felsőoktatási dolgozók – köztük a pedagógusok, könyvtárosok és takarítók is - óriási, hetvenezer főt és 150 felsőoktatási intézményt érintő sztrájkra készülnek november 24-én, 25-én és 30-án, megbénítva ezzel a teljes brit felsőoktatást.

A dolgozók elsősorban magasabb béreket követelnek, hiszen a korábban nekik ítélt 3 százalékos emelés nem fedezi az infláció miatt megnövekedett költségeket, de elvárják a nyugdíjrendszer rendezését és a bizonytalan idejű munkaszerződések megszüntetését is.

Bár a sztrájk több millió egyetemistának okoz bosszúságot, Chloe Field, a The National Union of Students hallgatói szakszervezet alelnöke szerint a diákok világosan látják, hogy mi történik a felsőoktatásban. Elmondása szerint a dolgozók munkakörülményei a hallgatók tanulmányait is befolyásolják, így teljes mértékben támogatják az egyetemi munkavállalók kiállását.

The University and College Union (UCU) szakszervezet titkára, Jo Grady szerint amennyiben nem kapnak jobb ajánlatot a munkaadóiktól, 2023-ban még ennél is komolyabb akciókat szerveznek.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.