Megbéníthatja a brit felsőoktatást a dolgozók gigasztrájkja, 70 ezren tagadták meg a munkát

150 egyetemet, 70 ezer munkavállalót, 2 és félmillió hallgatót érinthet a brit felsőoktatási dolgozók november 24-én kezdődő sztrájkja.

  • Székács Linda

Haralmas káoszt okozgat a brit felsőoktatási dolgozók november 24-én kezdődő sztrájkja – írja a The Guardian.

Korábban már az Eduline is beszámolt arról, hogy a brit felsőoktatási dolgozók – köztük a pedagógusok, könyvtárosok és takarítók is - óriási, hetvenezer főt és 150 felsőoktatási intézményt érintő sztrájkra készülnek november 24-én, 25-én és 30-án, megbénítva ezzel a teljes brit felsőoktatást.

A dolgozók elsősorban magasabb béreket követelnek, hiszen a korábban nekik ítélt 3 százalékos emelés nem fedezi az infláció miatt megnövekedett költségeket, de elvárják a nyugdíjrendszer rendezését és a bizonytalan idejű munkaszerződések megszüntetését is.

Bár a sztrájk több millió egyetemistának okoz bosszúságot, Chloe Field, a The National Union of Students hallgatói szakszervezet alelnöke szerint a diákok világosan látják, hogy mi történik a felsőoktatásban. Elmondása szerint a dolgozók munkakörülményei a hallgatók tanulmányait is befolyásolják, így teljes mértékben támogatják az egyetemi munkavállalók kiállását.

The University and College Union (UCU) szakszervezet titkára, Jo Grady szerint amennyiben nem kapnak jobb ajánlatot a munkaadóiktól, 2023-ban még ennél is komolyabb akciókat szerveznek.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.