Változó időpontokban lesznek nyitva a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem épületei. Lesznek olyan épületek, amelyek december 12-től egészen a tavaszi szorgalmi időszak kezdetéig zárva tartanak.
A szorgalmi időszakot követő, 2022. december 9. és 2023. február 27. közötti időszakban az egyetem egyes épületei korlátozottan lesznek használhatók
- áll a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektori-kancellári közös utasításában, amely november 21-én lép életbe.
Annak érdekében, hogy az intézmény a téli hónapok alatt is energiát takarítson meg, a rektori utasítás szerint bizonyos épületeket csak korlátozottan lehet majd használni.
Az „MM-Mg” épületegyüttes, a „J” épület, az „F” épület I. lépcsőházi épületrésze, a „Z” épület, a „DCS” épület, a „G” épület, az „L” épület és az „AE” épület a 2022. december 12. és 2023. február 24. közötti "fokozott energiatakarékossági időszakban" zárva tartanak, és temperáló fűtésre állnak átt.
Ezek mellett változó időpontokban, főként a karácsonyi időszakban az egyetem több épülete is zárva lesz, az "A" épület viszont végig nyitva tart. Az épületek pontos nyitvatartási időszakának listáját itt találjátok.
Nem a Műegyetem az első felsőoktatási intézmény, amely így dönt, az elmúlt hetekben többek között az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem is hasonló spórolási lépésekről határozott.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
